A kutatók most találták meg a választ arra az évszázados rejtélyre, hogy melyik volt a legelső élőlény a Földön.
A szivacsok (Porifera) anatómiai egyszerűségük – például idegrendszerük hiánya – miatt sokáig pályázott az „első élőlény" címre, de ahogy a kutatók egyre mélyebbre merültünk a genetikai történetekben, előkerül egy másik esélyes – számolt be a Science Alert.
Olvasd el ezt is!Evolúciós igény: ezért szimmetrikus minden élőlény a Földön
A legújabb kutatásokból ugyanis kiderült, hogy a bordásmedúzák, amelyek a látszattal ellentétben csak távoli rokonságban állnak a mai medúzákkal, lehetnek a „győztesek", annak ellenére is, hogy bonyolultabb, differenciáltabb idegrendszerrel rendelkeznek.
Az összes állat legutóbbi közös őse valószínűleg 600 vagy 700 millió évvel ezelőtt élt. Nehéz megmondani, hogy milyenek voltak, mert lágy testűek, és nem hagytak közvetlen fosszilis nyomokat. De az élő állatok közötti összehasonlítások segítségével megismerhetjük a közös őseinket
– magyarázta Daniel Rokhsar, a Kaliforniai Egyetem biológusa, a tanulmány szerzője.
A csak a génszekvenciákra összpontosító korábbi elemzések ellentmondásos eredményeket hoztak, ugyanis olykor a szivacsokat tekintették elsőnek, míg mások szerint a bordásmedúzák. A Bécsi Egyetem bioinformatikusa, Darrin Schultz és munkatársai a genetikai molekulákon (kromoszómákon) olyan mintázatokat találtak, amelyek egyértelműen jelezték az élőlények közötti evolúciós események sorrendjét.
A kutatók összehasonlították a bordásmedúza, két tengeri szivacs, két egysejtű állat, valamint egy állatokkal és gombákkal egyaránt rokon mikrobiális halparazita (ichthyosporea) genomját más, modernebb állatokéval.
A szivacsok és a modernebb állatok mindegyike ugyanazokat a tulajdonságokat mutatta, amelyek egy ritka típusú kromoszómafúzió és átrendeződés eseményéből származnak. Ez azonban nem volt jelen a medúzáknál, amelyek genomja inkább a többi egysejtű állathoz hasonlóan rendeződött.
Ez is érdekelhet:Hozzájuk képest a fasorban sem vagyunk: 9 élőlény, ami sokkal tovább él, mint az emberek
Találtunk egy maroknyi átrendeződést, amely közös a szivacsok és a „nem-medúza állatok" között. Ezzel szemben a medúzák nem hasonlítottak másra. A legegyszerűbb magyarázat pedig az lehet, hogy a ctenophorák elágazódtak, mielőtt az átrendeződések bekövetkeztek volna
– tette hozzá Rokhsar.
Tehát a fésűs kocsonyák valószínűleg először fejlődtek ki, majd a szivacsok következtek. Ezek a szivacsok aztán továbbadták az új, összekevert kromoszómaelrendezésüket a leszármazott állatoknak.
