Az 1970-es években Samuel Dunkell pszichoanalitikus vetette fel, hogy az alvási pozíció összefügghet a személyiségünkkel. Elmélete szerint például az úgynevezett „királyi pózban” alvók magabiztosabbak, míg a félig magzati helyzet inkább kiegyensúlyozott személyiségre utal. Ezeket az elképzeléseket azonban azóta sem támasztották alá. Az alvás közben felvett testhelyzetünk ugyanakkor biztosan hatással van a szervezet működésére.
Bár az alvási pózoknak számtalan fantázianevük létezik, a szakértők négy alaphelyzetet különböztethetünk meg: a bal oldalon, jobb oldalon, hason vagy a háton alvást.
Az alvási testhelyzet azért számít, mert ha a test nincs megfelelően alátámasztva, a hát, a csípő vagy a nyak izmai nem tudnak teljesen ellazulni, ami merevséget okozhat. A hason alvást kevésbé ajánlják, mert megnyújthatja a gerinc természetes görbületét. Bizonyos légzőszervi problémáknál azonban segíthet, mert így a tüdő hátsó része könnyebben tágul. A háton alvás derékfájás esetén is előnyös lehet, különösen akkor, ha a térd alá párnát teszünk. Ugyanakkor ebben a testhelyzetben a torok lágy szövetei és a nyelv könnyebben hátracsúszhatnak, ami beszűkítheti a légutakat és horkoláshoz vezethet.
A legjobb, ha a térdek közé egy párnát teszünk, így a gerincet is megfelelő helyzetben tarthatjuk. A bal oldalon fekvés csökkentheti a reflux tüneteit, míg a pangásos szívelégtelenségben szenvedőknek a jobb oldalon alvás hozhat enyhülést. Magzatpózban fontos, hogy tartásunk ne legyen túl feszes, mert az megterhelheti a nyakat és a hát felső részét is.
Az ideális alvási pozíció azonban egyénenként is eltérhet, ráadásul a legtöbb ember éjszakánként 20-30 alkalommal is megfordul álmában. Ez a mozgás segít csökkenteni a testet érő nyomást, reagál a kellemetlenségekre, és hozzájárulhat a sérülések megelőzéséhez is.
Olvasd el ezt is!