A parókaviselés ma már korántsem általános: Angliában és Walesben a bírák civil és családjogi ügyekben 2008 óta jellemzően nem viselik, a büntetőeljárásokban azonban továbbra is része a hagyományos bírósági öltözetnek.
A brit jogászok egészen a 17. századig nem hordták a jellegzetes hajviseletet. Korábban a rövid, rendezett haj és a szakáll számított megfelelő megjelenésnek. Mindez II. Károly uralkodása alatt kezdett megváltozni, amikor a paróka a felsőbb társadalmi rétegek körében egyre divatosabbá vált.
A BBC szerint a parókák népszerűségéhez a szifilisz terjedése is hozzájárult. A betegség egyik lehetséges következménye a hajhullás volt, ezért a ló- vagy emberi hajból készített parókák praktikus megoldást jelenthettek a tünetek elfedésére. Emellett a korszakban gyakori fejtetvek elrejtésére is alkalmasak voltak. A paróka idővel a társadalmi státusz és az előkelőség szimbólumává vált. Érdekes módon a bírák és az ügyvédek viszonylag későn követték a divatot. A brit igazságszolgáltatásban csak 1685 körül kezdett szélesebb körben elterjedni a parókaviselés, éppen akkor, amikor a társadalom más rétegeiben lassan kezdett lecsengeni a trend.
A divatból idővel szigorú bírósági hagyomány lett. Az 1840-es évekre az angol common law szerint az ügyvédeknek parókában és talárban kellett megjelenniük a tárgyalásokon. A BBC egy Mr. Bodkin nevű ügyvéd esetét is felidézi, aki paróka nélkül jelent meg a bíróságon. A bíró állítólag egyszerűen kijelentette:
A megfelelő viselet tehát már nem pusztán külsőség volt, hanem a tárgyalótermi szerep részévé vált.
Miközben a paróka a hétköznapi életből régen eltűnt, a brit bíróságokon részben fennmaradt. Támogatói szerint a viselet ünnepélyesebbé teszi a tárgyalásokat, és hangsúlyozza, hogy a jogász nem magánemberként, hanem szakmai szerepében van jelen. Egyes ügyvédek szerint a paróka bizonyos mértékű anonimitást is biztosít, és csökkentheti annak jelentőségét, hogy viselője hogyan néz ki.
Zoe Chapman londoni ügyvéd például úgy véli, hogy az egységes viselet azoknak is segítséget jelenthet, akik nem felelnek meg a brit ügyvédekről kialakult hagyományos sztereotípiának, például mert fiatalabbak vagy nők.
A több száz éves hagyománynak ugyanakkor kritikusai is vannak. Leslie Thomas brit ügyvéd például azért szorgalmazta a paróka eltörlését, mert szerinte a viselet nem alkalmazkodik megfelelően a mai jogásztársadalom sokszínűségéhez. Külön problémaként említette, hogy afrofrizurával nehéz megfelelően viselni. Korábban elsősorban vallási okokból lehetett mentességet kapni, például fejkendő vagy turbán viselése esetén. A szabályokat azonban 2025-ben kibővítették: bizonyos esetekben már faji vagy etnikai hovatartozással, nemmel és fogyatékossággal összefüggő okból is kérhető felmentés a parókaviselés alól.
A brit bírósági paróka így ma már jóval több egy különös történelmi maradványnál. Egyszerre jelképezi a több évszázados jogi hagyományokat, a bírósági szerepek elkülönítését, valamint azt a vitát is, hogy mennyi helye maradt a 17. század szokásainak a 21. századi igazságszolgáltatásban.
Olvasd el ezt is!