A láthatatlan „gonosz szél”, amely percek alatt öl
Egy völgy vagy kisebb mélyedés teljesen ártalmatlannak tűnhet, a levegője mégis annyi szén-dioxidot rejthet, hogy aki belép, rövid időn belül elveszíti az eszméletét. Afrika egyes vulkanikus vidékein ezt a láthatatlan veszélyt mazukunak nevezik. A szuahéli kifejezés gonosz szelet jelent, pedig a jelenségnek semmi köze a légáramlatokhoz.
A mazuku szén-dioxidban gazdag légréteg, amely a talaj közelében gyűlik össze. A gáznak nincs színe és szaga, ezért sem az emberek, sem az állatok nem érzékelik időben a veszélyt. Ahogy a WorldAtlas is írja, a rejtélyes haláleseteket a helyiek sokáig természetfeletti erőkhöz kapcsolták, innen eredhet a hátborzongató elnevezés. A jelenség főként vulkanikusan aktív területeken fordul elő. A Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda határán fekvő Kivu-tó északi partvidékén, valamint Kamerun egyes részein is ismernek ilyen helyeket.
A föld mélyéből felszivárgó szén-dioxid repedéseken és törésvonalakon keresztül jut a felszínre. Mivel nehezebb a levegőnél, alacsonyan marad, majd völgyekben, beomlott üregekben és lávafolyások mellett kialakult mélyedésekben gyűlik össze. Magas koncentrációnál gyorsan kiszorítja az oxigént. Az áldozat először megszédül, majd elveszíti az eszméletét, végül megfullad. Egyes mazukukban olyan szélsőségesen magas szén-dioxid-szintet mértek, amelynél már néhány lélegzetvétel is életveszélyes lehet.
A kockázat mértéke időről időre változik. A légnyomás, az eső, a napsugárzás és a szél is befolyásolja, mennyi gáz marad a talaj közelében. Éjszaka, gyengébb légmozgás mellett nagyobb lehet a veszély, ezért azok is kockázatnak vannak kitéve, akik közvetlenül a földön vagy alacsony fekhelyen alszanak. A Kivu-tó térségében a becslések szerint több száz haláleset hozható kapcsolatba a jelenséggel.
A mazuku általában kis területen kialakuló gázcsapda. Ettől különbözik a vulkanikus tavak ritka, hirtelen gázkitörése, amikor a víz mélyén felhalmozódott hatalmas mennyiségű szén-dioxid egyszerre jut a felszínre. Ilyen katasztrófa történt 1986. augusztus 21-én a kameruni Nyos-tónál. A felszabaduló gáz a tó körüli völgyek felé terült szét, kiszorította az oxigént, és mintegy 1700 ember, valamint 3500 haszonállat halálát okozta. Két évvel korábban a közeli Monoun-tónál történt hasonló kitörés, amely 37 ember életét követelte.
A két jelenség léptéke eltér, közös bennük azonban a láthatatlanság. Sem füst, sem szag, sem más egyértelmű jel nem figyelmeztet a közelgő veszélyre. A gonosz szélnek nevezett mazuku csendben tölti meg a mélyedéseket, majd egyszerűen eltünteti belőlük a belélegezhető levegőt.
Olvasd el ezt is!