Négy sikertelen kísérlet után a tudósok végre nagy eredményre jutottak egy lehetséges ember-neandervölgyi hibrid csontvázával kapcsolatban, melyet több mint két évtizede találtak Portugáliában. A titokzatos Lapedo-gyermek körülbelül 28 ezer évvel ezelőtt élt és halt meg. A kutatás eredményei mélyebb betkintést engednek az emberek és neandervölgyiek közötti különleges kapcsolatra – írja a Science Alert.
A Lapedo-gyermek 1998-as felfedezése felforgatta az emberiség történetét, ugyanis egy hosszú és titkos szerelmi kapcsolatra utalt: ez a csontváz volt az egyetlen jelentősebb nyom arra, hogy őseink párosodtak legközelebbi rokonaikkal, vagyis a neandervölgyiekkel.
Most, sok évvel a Lapedo-gyermek felfedezése után, ugyanazok a kutatók, akik először ásták ki a gyermek csontvázait, megerősítették, hogy ez a furcsa külsejű ember több tízezer évvel a neandervölgyiek kihalása után élt.
Ha a Lapedo-csontváz valóban hibrid, ahogyan azt egyes tudósok állítják, akkor ez megmutatja, hogy milyen erősek lehetettek a neandervölgyi gének. Bár a Lapedo-gyermek maradványai nem mutattak ki közvetlen DNS-t, amely megerősítené a neandervölgyi és az emberi ősök közös származását, a csontváz kora mégis nyitva hagyja a lehetőséget.
Bethan Linscott, az Oxfordi Egyetem vezető szerzője elmondta:
Az, hogy sikeresen meg tudtuk határozni a Lapedo-gyermek korát, olyan volt, mintha a történetük egy apró darabkáját adtuk volna vissza nekik.
Manapság már nem számít radikális elképzelésnek, hogy a neandervölgyiek és az ember ősei kereszteződtek volna, hiszen tudjuk, hogy Eurázsia-szerte sokat párosodtak.
Ez is érdekelhet! Egy kutatás szerint sötét bőre, haja és szeme lehetett a legtöbb európainak 3000 évvel ezelőttig
A felfedezésnek köszönhetően a gyermek eltemetésének megítélésében is új információkhoz jutottak a kutatók és megállapították, hogy a csontok 27 780 és 28 550 év közöttiek. Ez azért is fontos, mert a neandervölgyiek nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt haltak ki.
A gyermek közelében eltemetett állati csontok némelyike, például egy gímszarvas medencéje, lényegesen idősebb volt, mint az emberé. Ez arra utal, hogy nem a temetkezési rituálé részeként ölték meg az állatokat – ahogy azt egyes kutatók korábban hitték –, hanem valószínűleg a temetkezési ,,szerkezet” létrehozásához használták fel őket.
Figyelmedbe ajánljuk! Ásatás Szegeden: ritka régészeti leletet fedeztek fel
A gyermek körül, többek között a lábainál szétszórt nyúlcsontokat vörösre festették, ami arra utal, hogy szándékosan helyezték el őket a temetés részeként. A nyúlcsontok kora nagyjából megfelel ennek az értelmezésnek.
Érdekesség, hogy Lapedo lehetett az első korai emberi hibrid, akit a tudósok felfedeztek, de egyáltalán nem az utolsó.
