A kínai nagy fal a világ egyik legismertebb történelmi látványossága. Az ázsiai ország északi határán épített erődítményrendszert azonban féltik a tudósok az egyre szélsőségesebbé váló környezeti hatásoktól. Ennek kapcsán a megfelelő védekezés módját kutatták egy új tanulmányban.
Kínai, amerikai és spanyol kutatók által készített tanulmány segíthet megmenteni az építményt, amelyben a természetvédők és a történészek egyelőre teljesen eltérően gondolkoznak.
Ezt is olvasd el! 5 lenyűgöző tény a kínai nagy falról
Sok történész attól tart, hogy az időjárás következtében a falakba bekerülő mikroorganizmusok növekedése veszélyeztetheti a régi struktúrák épségét. Másrészt azonban a természetvédelem iránt elkötelezettek arra is figyelmeztetnek, hogy az organizmusok által alkotott biokéreg létfontosságú szerepet játszik a talaj védelmében. Egyszerre szolgálnak ugyanis pajzsként és állványzatként az alatta lévő regolit és a rajta álló építmény számára.
Az ellentmondások feloldása érdekében a kutatócsoport a több ezer kilométer hosszú kínai nagy falnak egy kisebb szeletén, mintegy 600 kilométerén végeztek vizsgálatokat – főleg a szárazabb éghajlatú szakaszokra összpontosítva.
Az eredmények szerint az analizált döngölt földszerkezetek több mint kétharmadát cianobaktériumokból és mohából álló biokéreg borította, itt-ott zuzmófajok is megtelepedtek a falon.
A növény- és mikrobaközösségek alatti falminták kevésbé voltak lyukacsosak és nem omlottak össze olyan könnyen, mint a biokérget nélkülöző falakból gyűjtött anyagok – állapította meg a kutatócsoport a Sciencealert cikke szerint.
Ez is érdekelhet: 6 történelmi tény, ami annyira furcsa, hogy elsőre el sem hiszed, hogy tényleg megtörtént
Bár lehetséges, hogy a mohák és zuzmók gyökerei és fonalai kis mértékben hozzájárultak a károsodáshoz, a bizonyítékok arra utalnak, hogy mindezt a döngölt föld részecskéinek megkötésére való képessége felülmúlta.
Így a biokéreg erodálhatóságának csökkentése által létrehozott védőfunkció sokkal nagyobb, mint a biológiai időjárás okozta potenciális biológiai károsodás. Az előbbi tehát sokkal figyelemre méltóbb és fontosabb szempont a földi örökségek védelmében
– javasolják a kutatók jelentésükben.
Az odalátogatók nem biztos, hogy a várt képet kapják, ha megnézik mostanság Kína egyik legfőbb történelmi emlékét. Ha azonban egy hatékony módszerként tekintenek a természetben megbúvó mikroorganizmusok erejére – amely a globális klímaváltozás fenyegetése ellen megvédheti az ember alkotta ősi építményeket – máris sokkal jobban értékeli mindenki majd ezeket a mohával borított, zöldellő falakat.
A tanulmány eredetileg a Science Advancesben jelent meg.
