Évezredeken át szolgáltak őseink menedékéül a barlangok, melyek képesek voltak védelmet nyújtani akármilyen veszély ellen. Ha nem is ennyi időre, de a Holdon felfedezett barlangok ugyanezt a célt szolgálhatják majd a közeljövőben az űrhajósok számára, legalábbis ha Kínán múlik.
A Hold sokféle veszélyforrást tartogat az odalátogató asztronauták számára: meg kell küzdeniük a kozmikus és a napsugárzással, a meteoritokkal és a szélsőséges hőmérséklet-ingadozásokkal is. A Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) űrszonda azonban megoldást találhat ezekre a problémákra, az eszköz ugyanis több száz Hold-nyílást talált. Ezek tulajdonképpen olyan barlangok, ahol a lávacsövek mennyezete beomlott, és természetes felszín alatti lyukakat nyitott meg. Ezeket a jelenségeket lávakőnek is nevezi a tudomány.
Ezt is olvasd el! Ezért nem tudunk űrállomást építeni a Holdra
Akkor keletkeztek, amikor a Hold felszínén áramló láva hűlni kezdett. Az áramló forró folyadék teteje megkeményedett, kérget képezett. Az olvadt láva azonban továbbfolyt alatta, és végül lecsapódott, üres csövet hagyva maga után. A Földön is találunk ilyen természeti képződményeket.
A Kínai Nemzeti Űrügynökség ezekben a barlangokban építene bázist, ahol az űrhajósok további védelmet kapnak a fölöttük lévő, vastag sziklafaltól.
Kína már fontolgatja a kivitelezések lehetőségeit, ahogyan más űrnagyhatalmak, például a NASA is Artemis-programjával.
Hogy is védenek meg mindentől ezek a lyukak?
A Holdon az űrhajósoknak le kell győzniük a szélsőséges hőmérséklet-ingadozásokat: míg a napos oldalán 127 Celsius-fokot is mérhetünk, addig sötétségbe borult oldalán viszont akár -173 °C-ra is lesüllyed a hőmérők higanyszála. A nemrégiben felfedezett barlangok olyan természetes, állandó hőmérsékletű környezetet biztosítanak azonban, amely védelmet nyújthat az ilyen nagyarányú hőmérséklet-ingadozások közben.
Ez is érdekelhet: Tudósok szerint a Holdnak saját időzónára lenne szüksége
NASA/UnsplashA felszíni sugárzás is fokozottan veszélyes, mivel az akár 150-szer erősebb is lehet, mint a Földön. Ez halálos, de a holdi barlangokban az űrhajósokat több méter magas szikla védi. Ez elég vastag ahhoz, hogy hatékony védelmet nyújtson. A becsapódások és a oda landoló törmelékek kockázata sokkal kisebb, de ezzel is számolni kell. A lávacsövek viszont ezekkel szemben is megvédi majd az űrhajósokat.
Kína álláspontja
Az kínai űrkutatás ennek kapcsán fejleszti is már különböző berendezéseit, robotjait, holdjáróit. Zhang Chongfeng, a Sanghaji Űrhajózási Technológiai Akadémia munkatársa bemutatott egy tanulmányt a lávacsövek földalatti világáról. A kínai kutatók terepmunkát végeztek az ottani lávacsövekben, hogy megértsék, hogyan is lehetne azokat a Holdon használni. Zhang szerint a holdi és a földi példányok között elegendő hasonlóság van ahhoz, hogy az itteni a fenti modellje lehessen.
Kína jövőbeli terve a sikeres felderítés után egy legénységgel ellátott bázis létrehozása, erre pedig ezek a barlangszerű menedékek lehetnek az egyedüli megoldások a tudomány mostani álláspontja szerint.
Ez a cikk eredetileg az Universe Today című lapban jelent meg.
