Pár napja már, hogy elindult haza a kínaiak Csang'o-5 nevű űrszondája, de még mindig tud meglepetést okozni.


Kína eddigi legnagyobb űrmissziója már így is történelmet írt, hiszen az 1970-es évek óta, ez volt az első alkalom, hogy egy ország kőzetmintákat gyűjtött be a Holdról – előtte ez csak az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak sikerült. Most a harmadik helyről a másodikra ugrottak:

Kína lett a második ország, amely zászlót bontott a Holdon.

Több mint 50 év telt el azóta, hogy az Egyesült Államok 1969-ben az Apollo 11-es misszió során először tűzte ki a nemzeti zászlaját, majd további öt követte a következő küldetések során 1972-ig. Szakértők megjegyezték, hogy a Hold felszínén hagyott zászlók valószínűleg a nap visszatükröződésétől már fehér színűek, mégis ez idáig egyetlen más ország lobogója sem került a Holdra.

A pilóta nélküli Csang'o-5 űrszondát zászlófelvonó mechanizmussal látták el, ami egy két méter széles, 90 centiméter magas, speciális szövetből készült zászlót rakott a Hold felszínére, ami a szélsőséges körülményeknek is ellenáll.

Kínai Nemzeti Űrügynökségre (CNSA) a Twitteren meg is osztott pár fotót róla.

Egyébként pár napja már a Csang'o-5 elhagyva az égitest felszínét a jelenleg a Hold körül keringő orbiteren dokkol. A minták a modul fedélzetén lévő kapszulába kerülnek majd, amely a Földre hozza őket. A minták azért fontosak, mert segíthetnek a tudósoknak megérteni a múltban történt vulkanikus aktivitásokat a Holdon. A holdkőzetek és a talajminták megerősíthetik, hogy a vulkánok már milliárd évekkel ezelőtt aktívak voltak, mint azt korábban gondolták.

(Vice)

A figyelmetekbe ajánljuk