Pár napja már, hogy elindult haza a kínaiak Csang'o-5 nevű űrszondája, de még mindig tud meglepetést okozni.
Kína eddigi legnagyobb űrmissziója már így is történelmet írt, hiszen az 1970-es évek óta, ez volt az első alkalom, hogy egy ország kőzetmintákat gyűjtött be a Holdról – előtte ez csak az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak sikerült. Most a harmadik helyről a másodikra ugrottak:
Kína lett a második ország, amely zászlót bontott a Holdon.
Több mint 50 év telt el azóta, hogy az Egyesült Államok 1969-ben az Apollo 11-es misszió során először tűzte ki a nemzeti zászlaját, majd további öt követte a következő küldetések során 1972-ig. Szakértők megjegyezték, hogy a Hold felszínén hagyott zászlók valószínűleg a nap visszatükröződésétől már fehér színűek, mégis ez idáig egyetlen más ország lobogója sem került a Holdra.
A pilóta nélküli Csang'o-5 űrszondát zászlófelvonó mechanizmussal látták el, ami egy két méter széles, 90 centiméter magas, speciális szövetből készült zászlót rakott a Hold felszínére, ami a szélsőséges körülményeknek is ellenáll.
Kínai Nemzeti Űrügynökségre (CNSA) a Twitteren meg is osztott pár fotót róla.
Proud to have our national flag 🇨🇳 unfolded on the moon🌕. The #Change5 probe collected samples and took off from mo… https://t.co/SVcGfImGqV— Mission of China to the EU (@Mission of China to the EU) 1607080865
Egyébként pár napja már a Csang'o-5 elhagyva az égitest felszínét a jelenleg a Hold körül keringő orbiteren dokkol. A minták a modul fedélzetén lévő kapszulába kerülnek majd, amely a Földre hozza őket. A minták azért fontosak, mert segíthetnek a tudósoknak megérteni a múltban történt vulkanikus aktivitásokat a Holdon. A holdkőzetek és a talajminták megerősíthetik, hogy a vulkánok már milliárd évekkel ezelőtt aktívak voltak, mint azt korábban gondolták.
(Vice)
