Még ma is meghatározza az ország életét, de térképen nem fogod megtalálni.


Az úgynevezett Hu vonal, másnéven a Heihe-tengchong vonal még mindig nagy hatással van Kína gazdaságára, demográfiájára, kultúrájára és politikájára. Pedig egyetlen hivatalos térképen sem fogod megtalálni, ugyanis hivatalosan ez a határvonal nem létezik. Még csak látható végpontjai sincsenek, gyakorlatilag egy láthatatlan vonal.

A neve Hu Huanyong demográfustól ered, aki szimplán csak húzott egy vonalat kézzel az ország térképén 1935-ben, hogy ezzel prezentálja egy földrajz szaklapban megjelent cikkét az ország durva demográfiai eltéréseiről Kína nyugati és keleti része között. Míg a nyugati terület az ország 64%-át tette ki, mindössze az összlakosság 4% százaléka lakott ott. Az ország többsége a keleti, kisebb területen élt.

Chinese Journal of Geography (1935)

Azóta sok dolog változott Kínában, a népessége majdnem megtriplázódott, 1946-ban pedig elismerte Mongólia függetlenségét, amitől kisebbé vált a nyugati terület. Viszont az arányok ennek ellenére majdnem ugyanazok maradtak. Egy 2015-ös felmérés szerint a nyugati terület 57%-át teszi ki az országnak, de csak a népesség 6%-a található itt. Ez 15.3/km2 népsűrűséget takar. Ezzel szemben a keleti terület népsűrűsége 314.8/km2.

Ennek elsősorban éghajlati és területi okai vannak. A keleti rész laposabb és nedvesebb, vagyis ideális gazdálkodáshoz, a megtermelt élelemnek köszönhetően pedig sok embert el lehet látni. Ezzel szemben a nyugati részen sivatagokat, hegyeket és fennsíkokat találunk, ahol nem igazán terem sok minden. A száraz éghajlatnak köszönhetően nehéz sok ember számára sok élelmet termelni.

Éppen ezért keleten van gyakorlatilag Kína teljes infrastruktúrája, míg a nyugati rész igencsak szegényes ilyen szempontból. Az egy főre eső GDP 15%-kal alacsonyabb nyugaton. Ugyanakkor van egy egészen kellemetlen különbség a két rész között. Keleten élnek az ország népességének 92%-át kitevő Han kínaiak, míg nyugaton az újgúr és tibetiek főleg, akik kisebbségnek számítanak.

Régóta vannak tervek a lemaradt terület felzárkóztatására az ország átlag GDP-jének növelése érdekében. A nyugat fejlesztése régóta politikai cél és népszerű szlogenek alapja. Ugyanakkor egy másik eltérés a két rész között, hogy az ujgur és tibeti kisebbségek ellen szoktak állni a kínai központosításnak.

Emellett jogos félelem a részükről, hogy amennyiben betelepítik Hanokkal a területet, akkor még a saját területükön is kisebbségnek fognak számítani annak minden gazdasági és társadalmi hátrányával. Ez pedig gyakran állami agresszióhoz vezet az irányukba napjainkban is.

(Forrás: Big Think)

A figyelmetekbe ajánljuk