Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla az ősi kínai holdistennőről elnevezett űrszondát november 23-án indítottak útnak azzal a céllal, hogy kőzetmintákat gyűjtsön, amelyek segíthetik a tudósokat az égitest eredetének és kialakulásának megértésében.
A szerkezet a tervezettnél több mint egy nappal hamarabb végzett a kőzet- és talajminták begyűjtésével, összesen 19 órát dolgozott a Holdon. Miután elraktározta azokat, a felszállóegység visszaindult a Hold felszínéről. A hajtómű mintegy hat percnyi működés után Hold körüli pályára állította a felszállóegységet.
A kínai nemzeti űrügynökség bejelentése alapján a kapszula pekingi idő szerint csütörtök hajnalban szállt le az észak-kínai Belső-Mongólia Autonóm Területen, és ezzel
az emberiség 44 év után először hozott el újra anyagokat a Holdról.
A kapszula visszaérkezése Kína 2004-ben kezdődött háromlépcsős Hold-programjának sikeres befejezését jelenti. A Csang'o-5 küldetése a kínai űrkutatás történelmének egyik legbonyolultabb és legnagyobb kihívást jelentő missziója volt.
Kína először 2013-ban landolt a Holdon, 2019 januárjában pedig a Csang'o-4 elsőként szállt le az égitest túlsó oldalán. A 8,2 kilogramm súlyú Csang'o-5 az eddigi legnagyobb kínai űrszonda. Ez az első alkalom az 1970-es évek óta, amikor egy ország kőzetmintákat gyűjtött be a Holdról. Korábban a Szovjetuniónak három robotizált, az Egyesült Államoknak pedig hat emberes misszió során sikerült mintákat elhoznia.
(MTI)
