Felszállt a Holdról a begyűjtött kőzetmintákkal a Csang'o-5 kínai űrszonda – írja az MTI a Kínai Nemzeti Űrügynökségre (CNSA) hivatkozva. Ez az első alkalom, amikor egy kínai űreszköz egy földön kívüli égitestről indult el.
Ahogy korábban mi is megírtuk a Csang'e 5 nevű misszió a CNSA sorozatának az eddigi legnagyobb űrprogramja.
Separation between lander/ascent vehicle and orbiter/return vehicle of #Change5 on Lunar orbit. Video taken from th… https://t.co/D1SzumHPce— 星海 (@星海) 1606703794
Az űrszonda leszállóegysége kedden érkezett meg az objektumra, hogy kőzetmintákat gyűjtsön az Oceanus Procellarum nevű lávamezőn. A minták hozzájárulhatnak a Hold eredetének és kialakulásának alaposabb megértésében.
A leszállás pillanatairól videót is közöltek.
Hszing Zsu-oji, az űrszonda tervezője szerint a szerkezet a tervezettnél több mint egy nappal hamarabb végzett a kőzet- és talajminták begyűjtésével, összesen 19 órát dolgozott a Holdon. Miután elraktározta azokat, a felszállóegység visszaindult a Hold felszínéről. A hajtómű mintegy hat percnyi működés után Hold körüli pályára állította a felszállóegységet. A művelet során a leszállóegység egyfajta átmeneti felbocsátó állásként működött.
A Csang'o-5 elhagyva az égitest felszínét a jelenleg a Hold körül keringő orbiteren dokkol. A minták a modul fedélzetén lévő kapszulába kerülnek majd, amely a Földre hozza őket.
Kína először 2013-ban landolt a Holdon, 2019 januárjában pedig a Csang'o-4 elsőként szállt le az égitest túlsó oldalán. A 8,2 kilogramm súlyú Csang'o-5 az eddigi legnagyobb kínai űrszonda. Ez az első alkalom az 1970-es évek óta, amikor egy ország kőzetmintákat gyűjtött be a Holdról. Korábban a Szovjetuniónak három robotizált, az Egyesült Államoknak pedig hat emberes misszió során sikerült mintákat elhoznia.
A történelmi kilövés pillanatai pedig így néztek ki.
