Ha megfelelően és orvosi felügyelet mellett végezzük, úgy vélik, hogy a böjt számos egészségügyi előnnyel járhat. Azonban ezek a jótékony hatások nem feltétlenül jelentkeznek rövidebb vagy szakaszos böjtök esetén – derül ki egy friss kutatásból.
Az új tanulmány megállapította, hogy több mint három napra volt szükség ahhoz, hogy az összes fő szerv fehérjetermelése olyan módon változzon meg, amely előre jelezheti a jobb egészséget azoknál, akik hét napos, kizárólag vízfogyasztásból álló böjtöt végzik.
Ezek a változások mind a 12 egészséges résztvevőnél következetesen megfigyelhetők voltak (öt nő és hét férfi), akiknél a vérvételt a böjt előtt, alatt és után is elvégezték – kezdi a Science Alert.
Ez is érdekelhet: Négy rettenetes diéta, amit jobb, ha elkerülsz
Most először láthatjuk, hogy mi történik molekuláris szinten a szervezetben, amikor koplalunk. Eredményeink bizonyítékot szolgáltatnak a böjtnek a fogyáson túlmutató egészségügyi előnyeire, de ezek csak három nap teljes kalóriakorlátozás után váltak láthatóvá
– magyarázza Claudia Langenberg, a londoni Queen Mary Egyetem epidemiológusa.
Ez hosszú idő ahhoz, hogy az emberi szervezetet megfosszuk a kalóriától, ami komoly kockázatokat rejt magában, amelyek nem biztos, hogy megérik a kívánt eredményt. Ha biztonságosan, egészségügyi szakember felügyelete mellett végezzük, a böjt egészségügyi előnyökkel járhat, de az esetleges hátrányokat is alaposan mérlegelni kell az egyénre szabottan. Az orvosok általában azt tanácsolják, hogy gyermekek, tinédzserek, várandósok, illetve cukorbetegek vagy evészavarban szenvedők ne vegyenek részt szakaszos böjtölésben. Valamint fennáll a kiszáradás kockázata is, mivel a szokásos folyadékbevitelünk körülbelül 20 százaléka ételekből származik, ezért fontos, hogy az egyén elegendő vizet fogyasszon.
Shutterstock
A napokon át tartó böjtölés veszélyes lehet, és lehetséges előnyei még mindig nem bizonyítottak egyértelműen.
Az elmúlt években számos tanulmány utalt arra, hogy az időszakos böjtölés – szemben a kutatásban szereplő hosszan tartó böjtöléssel – javíthatja az emberi egészség bizonyos aspektusait. Ezek közé tartozik a fogyás, a vérnyomáscsökkenés, a csontsűrűség javulása és az étvágyszabályozás.
Egyes kísérletek még arra is találtak bizonyítékot, hogy a rövid ideig tartó éhségérzet lassíthatja a természetes öregedési folyamatot, és esetleg meghosszabbíthatja az ember élettartamát.
Ennek ellenére a tudósoknak csak nagyon korlátozott ismereteik vannak arról, hogy mi is történik pontosan az emberi testben, amikor az alkalmazkodik az éhezéshez. A témával kapcsolatos klinikai vizsgálatok száma korlátozott, ami azt jelenti, hogy az egészségügyi szakembereknek nincs elegendő bizonyítékon alapuló tanácsuk, amit a pácienseiknek adhatnának.
Olvasd el ezt is! A GOMAD-diéta rejtélyei: tényleg meg lehet inni egyszerre ennyi tejet?
A böjtölésnél tehát több napra van szükségünk ahhoz, hogy hasznossá váljon, mint a kalóriabevitel egyszerű csökkentése. A legtöbb fehérje visszatér az alapértékre, amint az ember újra étkezni kezd, ami arra utal, hogy a böjt által kiváltott biológiai változásoknak bizonyos ideig fenn kell maradniuk ahhoz, hogy hosszú távú egészségügyi előnyöket eredményezzenek.
Tekintettel arra, hogy a vizsgálat mintája rendkívül kicsi, az eredmények valószínűleg nem reprezentatívak a böjtnek a sokféle emberi populációra gyakorolt hatásaira nézve. A nemzetközi tudóscsoport reméli, hogy eredményeik fontos támpontot nyújtanak a böjtöléssel kapcsolatos jövőbeli kutatásokhoz.
