mosolygó nő, aki zöldséglevet iszik, mellette zöldségek
Fotó: Shutterstock

​Az 5 legsikeresebb diéta a szakértők szerint

Mivel a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség kulcsfontosságú, valószínűleg nem fogsz teljesen meglepődni az eredményeken.


A mediterrán diétát a U.S. News & World Report hatodik éve zsinórban a legjobb étrendnek választotta 2023-ban. A kiadvány egészségügyi és táplálkozási szakértőkből álló testületet bízott meg az étkezési tervek elemzésével, hogy megállapítsa, melyik mennyire működik.

Nem kell szigorúan „diétáznunk" ahhoz, hogy egészséges, boldog és hosszú életet éljünk, fenntartható − és nem a korlátozó − életmódstratégiával. Ezt példázzák azok az étkezési stílusok is, amelyeket ebben a kategóriában a legjobbak közé kerültek.

Ez is érdekelhet: Tudsz-e egyszerre tudatosan táplálkozni és fogyni?

​1. Flexitáriánus diéta

A több növény fogyasztásának egyértelmű előnyei vannak: jobb vérnyomás, alacsonyabb a cukorbetegség kockázata, egészségesebb testsúly. A flexitáriánus − a rugalmas és a vegetáriánus szavak kombinációja − olyan étrend, amely főként növényi alapú vegetáriánus ételeket tartalmaz, de nem hagyja ki teljesen a húst. Hogy hogyan akarod felépíteni, az teljesen rád van bízva. Van, aki hetente kétszer eszik húst, míg mások szinte teljesen vegetáriánusan étkeznek, kivéve egy-egy ritka, húsos étkezést. Bárhogy is legyen, a flexitáriánus étrend segít abban, hogy a teljesen vegetáriánus vagy vegán étrend korlátozásai nélkül élvezhesd a több növényi alapú étel fogyasztásának komoly egészségügyi előnyeit.

​3. Mediterrán diéta

A mediterrán étrend egy olyan étkezési mód, amely a gyümölcsöket, zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonaféléket, hüvelyeseket és olívaolajat helyezi előtérbe. Itt a hal a fő fehérjeforrás a vörös hús, a sertéshús vagy a baromfi helyett. Tartalmaz vörösbort is, és erjesztett tejtermékeket rendszeresen, de mérsékelt mennyiségben. Tojást és baromfit alkalmanként fogyaszthatsz, de vörös húst és feldolgozott élelmiszereket nem. A mediterrán étrend alacsonyabb koleszterinszinttel, a szívbetegségek és a stroke kockázatának csökkenésével, a Parkinson- és az Alzheimer-kór alacsonyabb kockázatával, valamint hosszabb élettartammal jár, és előnyös lehet a depresszióban, szorongásban, 2-es típusú cukorbetegségben és egyes rákos megbetegedésekben szenvedőknek.

Ha tovább olvasnál: 5 elavult fogyókúrás trend, amit ideje lenne elfelejteni

​4. DASH diéta

DASH-di\u00e9ta \u00e9lelmiszerei

Fotó: Shutterstock

A DASH diéta valójában nem is diéta, inkább egy szívbarát étkezési terv, amelyet a vérnyomás csökkentésére fejlesztettek ki. A DASH a Dietary Approaches to Stop Hypertension rövidítése, és tanulmányok szerint csökkentheti a vérnyomást és az LDL („rossz") koleszterinszintet, a szívbetegségek két vezető kockázati tényezőjét. Egy tanulmányban, amelyben összehasonlították a tipikus amerikai étrendet, a gyümölcsök és zöldségek hozzáadásával készült tipikus amerikai étrendet és a DASH diétát, az utóbbi két csoportban két hét után alacsonyabb volt a vérnyomás (a DASH-t követőknél volt a legnagyobb javulás).

​4. Volumetrikus diéta

Itt a cél az, hogy kevesebb kalóriával is jóllakottnak érezd magad, úgy, hogy a tányér nagy részét tápanyagokban gazdag, alacsony kalóriatartalmú ételekkel töltöd meg: gyümölcsökkel, zöldségekkel, levesekkel és salátákkal. Arra helyezi a hangsúlyt, hogy mit ehetsz, ahelyett, hogy mit nem, és nem kell számolni a kalóriákat vagy a makrotápanyagok (mint a zsír, szénhidrát vagy fehérje) grammjait. Az élelmiszereket energiasűrűség (más néven kalóriasűrűség) szerint kategorizálja. A nagy energiasűrűségű élelmiszerek kalóriánként több kalóriát és kevesebb tápanyagot tartalmaznak, míg az alacsony energiasűrűségű élelmiszerek tele vannak tápanyagokkal, de kevesebb a kalóriatartalmuk, és általában magasabb víztartalommal rendelkeznek.

​5. Noom diéta

Bár a Noom azzal büszkélkedik, hogy a programjukban nincsenek étrendi korlátozások (azaz egyetlen étel sem tiltott). Van egy rendszerük, amely az ételeket kalóriasűrűségük alapján narancssárga, sárga és zöld kategóriákba sorolja. A narancssárga kategóriába azok az élelmiszerek tartoznak, amelyeknek magas a kalóriatartalmuk, ezeket az ételeket − mint a vörös húsokat, a teljes zsírtartalmú tejtermékeket, a feldolgozott élelmiszereket, a desszerteket, az olívaolajat, a dióféléket és a mogyoróvajat − adagkontroláltan fogyaszthatjuk. A sárga ételeket − az avokádót, a lazacot, a csirkét, a pulykát, a babot, a tofut, a teljes tojást, a tempeh-t és az alacsony zsírtartalmú tejtermékeket − mértékkel vihetjük be. A zöld élelmiszerek tápanyagdúsak, táplálóak, de alacsony kalóriatartalmúak, mint a legtöbb gyümölcs és zöldség, a zab, a quinoa és a teljes kiőrlésű kenyér.

Forrás: Eating Well


A figyelmetekbe ajánljuk