Megszokott, hogy a sztárok időről időre furcsa diétás trendeket népszerűsítenek. Az egyik legújabb őrület a hírességek körében a napi egyszeri étkezés, azaz az úgynevezett OMAD diéta – az OMAD rajongói közé tartozik többek között Bruce Springsteen és a Coldplay frontembere, Chris Martin is. A hívek azt állítják, hogy a diéta segít a súlykezelésben, és könnyebb fitten tartani magunkat. De mit mond róla a tudomány?
Az OMAD lényegében a más típusú böjti diéták – például az időszakos böjt vagy az időben korlátozott étkezés – szélsőségesebb változata. A fő különbség az, hogy ahelyett, hogy az OMAD-ot követők csak bizonyos napokon böjtölnének, vagy csak egy meghatározott időablakban fogyasztanák el az étkezéseiket, egyetlen nagy étkezés során viszik be az összes napi kalóriát.
Ugyan az OMAD támogatói szerint az étrend egészség, valójában nagyon keveset tudni arról, hogy a napi egyszeri étkezés milyen hatással van a szervezetre – nem is beszélve arról, hogy biztonságos-e a diéta.
Egészséges-e a böjt?
Az OMAD diéta hatásairól a bizonyítékok korlátozottak, mivel kevés tanulmány vizsgálta, ráadásul ezek közül a legtöbb állatkísérlet volt. Emiatt az OMAD működésére vonatkozó eddigi állítások sem feltétlen hitelesek, vagy azon a feltételezésen alapulnak, hogy ha a koplalás más formái is jótékony hatással vannak az egészségre, akkor az OMAD is – írja Amanda Avery, a Nottinghami Egyetem táplálkozástudományi oktatója a ScienceAlert cikkében.
De még önmagában a böjtölés előnyös hatásairól sincs túl sok bizonyíték: néhány kutatás arra utal, hogy az időszakos böjt egyik formája, az úgynevezett „5:2 diéta" (amikor az ember a hét öt napján normálisan étkezik, majd heti két napon 800 kalóriával vagy annál kevesebbet eszik) segíthet a súlykezelésben; de a módszer semmivel sem jobb, mint más, hagyományosabb diéták.
Más kutatások ugyanerre az eredményre jutottak az időben korlátozott étkezéssel kapcsolatban (amikor a napi összes kalóriát egy meghatározott időablakon belül fogyasztjuk el), jó hír viszont, hogy vérnyomáscsökkentő és anyagcsere-javító előnyökről is beszámoltak a böjt számos típusával kapcsolatban.
Az OMAD hatásait viszont eddig csak egyetlen tanulmány vizsgálta embereken. A vizsgálatban a résztvevőknek minden nap ugyanannyi kalóriát kellet fogyasztani: a kutatási időszak egyik felében a résztvevők ezeket a kalóriákat egyetlen étkezésben vitték be, majd váltottak, és napi három étkezésre elosztva fogyasztották el a napi kalóriákat.
Hozzá kell tenni: az étkezési sémákat rövid ideig, 11-11 napig követték, az egyetlen étkezést pedig délután 5 és este 7 óra között fogyasztották el a résztvevők.
A kutatásból kiderült, hogy a napi egyszeri étkezés alatt a vizsgált személyek nagyobb mértékű súlycsökkenést tapasztalta. De a zsírtömeg csökkenése mellett a résztvevőknek a sovány tömege (LBM) és a csontsűrűsége is kevesebb lett, ami az izomfunkciók teljesítményét rontja és a csonttörések nagyobb kockázatához vezethet, ha az étrendet hosszabb ideig követnék – emeli ki Avery.
Az OMAD hatásait vizsgáló állatkísérletek már ellentmondásos eredményeket mutattak: a kutatások szerint többet híztak azok az egerek, amelyek napi egyszer étkeztek.
Avery szerint az eredmények arra utalhatnak, hogy az OMAD az egészség bizonyos aspektusaira nézve előnyös lehet, de még mindig rengeteg mindent nem tudunk róla.
Szerinte fontos, hogy a jövőben olyan kísérleteket is végezzenek a diétával kapcsolatban, amelyben több, különböző embercsoportból álló résztvevő van – hiszen a fenti tanulmányban csak sovány, fiatal felnőttek vettek részt. Emellett az is szükséges lesz, hogy a kutatások hosszabb ideig vizsgálják az OMAD hatásait, és hogy ezeket a vizsgálatokat valós körülmények között végezzék el.
