Az időszakos böjt (intermittent fasting) korunk egyik legnépszerűbb diétája, amelynek lényege, hogy egymást váltják az evéssel és a böjttel töltött időszakok. Ez jellemzően 16 óra koplalásból és 8 óra evésből, esetleg 24 óra böjtből és 24 órán át engedélyezett kalóriabevitelből áll. A módszer egészségre gyakorolt hatása még mindig nem egyértelmű – egy új kutatás szerint azonban az előnyök mellett komoly hátrányokról is beszélhetünk, írja a Euronews.
Az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatócsoportja egereken végzett tanulmányában azt vizsgálta, hogy az időszakos böjt hogyan segítheti a bél őssejtjeinek regenerálódását. Ezekből új bélsejtek képződnek, így regenerációjuk segítheti a bélműködést.
A kutatók három egércsoportot figyeltek meg. Az első csoportnál csak a 24 órás koplalás volt a kikötés, a második csoport 24 órán át nem evett, a következő 24 órában viszont korlátlanul táplálkozhatott. A harmadik csoport az egész kísérlet alatt szabadon ehetett.
A kutatók azonosítottak egy speciális, a regeneráció javulásáért felelős idegpályát, amely akkor aktiválódott, amikor az egerek böjtölés után újra enni kezdtek.
Ez is érdekelhet! Egyre népszerűbb a napi egyétkezéses diéta. De vajon egészséges?
Úgy gondoljuk, hogy a böjtölés és az azutáni táplálkozás két különböző állapotot képvisel
– mondta Shinya Imada, az MIT posztdoktori kutatója és a tanulmány egyik vezető szerzője.
A sejtek azon képessége, hogy a lipideket és a zsírsavakat energiaforrásként használják, lehetővé teszi számukra a túlélést akkor is, amikor kevés a tápanyag. A böjtölés utáni visszatáplálási állapot az, ami valójában hajtja a regenerációt. Amikor a tápanyagok elérhetővé válnak, ezek az őssejtek olyan programokat aktiválnak, amelyek lehetővé teszik számukra a sejttömeg felépítését és a bél nyálkahártyájának újratermelését.
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kísérlet során azonban felmerült egy viszonylag komoly aggály: ha ebben a regenerációs fázisban rákos mutációk lépnek fel, az egereknél nagyobb a kockázata annak, hogy korai stádiumú béldaganatok alakulnak ki.
A nagyobb őssejtaktivitás jót tesz a regenerációnak, de ennek idővel kevésbé kedvező következményei lehetnek
– mondta Omer Yilmaz, az MIT biológia docense, a tanulmány vezető szerzője.
Ajánljuk figyelmedbe! Ezzel a böjttel nemcsak a testsúlyunk, de az agyunk is megváltozhat
A bél őssejtjei ugyanis segítenek megújítani a bélnyálkahártyát, amely öt-tíz naponként teljesen kicserélődik. Az időszakos böjtölés hatására felgyorsuló sejtosztódás miatt viszont nagyobb valószínűséggel alakulnak ki a rákot közvetlenül megelőző elváltozások.
