A Hold fagyott és poros felszínén meglepő mágneses aktivitás található. A szokatlanul erős mágneses mezőket mutató adatokat eddig nehezen tudtak megmagyarázni, mivel nem illeszkednek a Hold más, ismert jellemzőihez.
A Hold mágneses anomáliái egyébként az Apollo-korszak óta rejtélyesek, de a Kínai Tudományos Akadémia Geokémiai Intézetének geotudósa, Zhuang Guo vezetésével készült új tanulmány talált egy lehetséges magyarázatot, ami segíthet jobban megérteni a szokatlanul erős jelenséget.
Guo csapata a kínai Csang-o–5 űrszonda által 2020 decemberében a Földre visszahozott holdi talaj elemzése során egy magnetit nevű ásványi anyag részecskéit fedezte fel, amely ritkán fordul elő a holdi földmintákban.
Ez is érdekelhet: Végre tudjuk, hogy a Hold sötét oldala miért sokkal kráteresebb
Guo szerint a holdi magnetit keletkezési mechanizmusának és eloszlási jellemzőinek alapos megértése új perspektívát nyújthat a holdkéreg mágneses anomáliáinak keletkezésének magyarázatához.
A magnetit – ami egy erősen mágneses vasérc – szubmikroszkopikus gömb alakú vas-szulfid szemcsékben volt megtalálható, amelyek olvadt cseppekre hasonlítanak.
A termodinamikai modellezés pedig azt sugallja, hogy a szemcsékben lévő magnetit a holdfelszínt ért nagy erejű becsapódások eredménye.
A ScienceAlert cikke kiemeli: a bolygókutatók számára a magnetit jelenléte kulcsfontosságú, mivel segítségével nyomon követhető a mágneses mezők története, valamint fel lehet fedezni az élet lehetséges jeleit, ami a két legfontosabb kutatási téma bármely bolygó vagy hold körül.
A mostani eredmények alapján a kutatók úgy vélik, hogy a magnetit a legfinomabb holdi talajban is széles körben elterjedt lehet. Hozzátették: a Hold megmagyarázhatatlan mágneses anomáliáit mostantól talán könnyebben megérthetjük, ha a modellezésünket az új tanulmány következtetéseihez igazítjuk.
A földi talajjal ellentétben a holdi regolit rendkívül redukált, ami azt jelenti, hogy a Napból áramló protonok állandó bombázásának köszönhetően elektronfelesleggel rendelkezik. Ez az állapot megnehezíti a vas számára, hogy oxigénnel párosulva érceket képezzen, ahogyan az Földön történik.
Ez nem jelenti azt, hogy ez nem történhet meg: korábban már találtak apró magnetitszemcséket a Hold porában, de azok a tanulmányok azt sugallták, hogy a magnetit viszonylag alacsony hőmérsékleten képződött – és nem egy, a Hold felszínébe becsapódó objektum következtében.
A korábbi kutatások azt állították, hogy a becsapódásokkor ferromágneses anyagok jutottak a Hold felszínére, és ezek magyarázzák a becsapódási helyek közelében tapasztalható mágneses anomáliák legalább egy részét.
Az új tanulmány egy lépéssel tovább megy, és megállapította, hogy a becsapódások erőssége szubmikroszkopikus méretű magnetitté alakíthatta át az anyagokat is, ami „a ferromágneses anyagok fontos forrása a Hold felszínén".
Más szóval, az eredmények azt sugallják, hogy az ásvány szélesebb körben van jelen a Hold felszínén, ami viszont megváltoztatja a Hold időbeli fejlődéséről alkotott képünket – állítják a kutatók.