A szemünk és a hallásunk közötti fontos kapcsolatról már megannyi tanulmány született, ám a legfrissebb kanadai kutatás újabb szintre emelte mindezt. Kanadai orvosok úgy vélik: a szemünk elárulhatja, hogy hajlamosak lehetünk a későbbi hallásromlásra.
Azt a hangerőt, amelynél a páciens először érzékel tiszta hangot, a tudomány hallásküszöbnek nevezi. Az egészséges ember hallásküszöbe a 2 kHz-es frekvenciánál 20 µPa. Amennyiben ez a határérték túl magas, hallókészülékre van szüksége a betegnek. Ez a vizsgálat viszont lassaskán elavultnak tekinthető, hiszen csak egy-két évtizeddel az első jelek megjelenése után diagnosztizálja a problémát.
A Torontói Egyetem és a kanadai Rotman Kutatóintézet munkatársai új vizsgálataik során egy sokkal jobb módszert találtak. Eric Cui pszichológus és Björn Herrmann kognitív idegtudós a résztvevők szemét alaposan megfigyelve – miközben ők különböző erősségű beszédeket hallgattak – azonosították a hallási nehézség árulkodó jelét.
Ez is érdekelhet: Ez az agyi háttere annak, miért zavarnak minket bizonyos hangok
Fotó: Shutterstock
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a szemek nem mozognak annyit gondolkodás közben, vagy amikor például próbálunk visszaemlékezni valamire, a szemünk általában egy pontra fókuszál. Cui és Herrmann pedig kimutatták, hogy ez akkor is igaz, amikor valaki nem hall teljesen jól, és próbálnak koncentrálni a hangokra.
A vizsgálat három kísérletet foglalt magában, amelyekben ép hallású fiatal felnőttek hallgattak különféle hangokat kényelmes hangerőn, miközben rögzítették pupilláikat és szemmozgásukat.
A kutatók a kísérletük mindhárom fázisában észrevették, hogy a szemmozgások a legnehezebb hallgatási körülmények között csökkentek. Azonban más kutatások szerint is sokatmondóak lehetnek a szemeink az egészségünket illetően.
Ezt is olvasd el! Teljesen gyógyítható lesz a siketség?
A Science Alert cikke alapján a résztvevők pupilláinak tágulása vagy összehúzódása viszont nem sokat mondott a hallásértésükről. A szemmozgások arra is utalhatnak, hogy az illető éppen mennyire igyekszik figyelni. Az erőlködő hallgatás persze nem mindig a halláskárosodás következménye, de az első jelek között szerepelhet.
Klinikai szempontból a következő lépés minden bizonnyal annak vizsgálata, hogy a szemmozgások az idősebb felnőtteknél is jelzik-e a hallás erőfeszítéseit. Hiszen ez az a korosztály, amelynél az új megközelítésünk a leghasznosabb lehet
– nyilatkozta Herrmann a Medical Xpressnek. A kutató továbbá hangsúlyozta, miszerint:
azt is tervezzük, hogy megvizsgáljuk, hogy a szemmozgások jelzik-e a hallási erőfeszítés csökkenését, amikor az egyéneket hallókészülékkel kezelik. Ez segíthet nekünk felmérni, hogy egy adott személynek mennyit segít az orvosi kütyü.
A tanulmány eredetileg a Journal of Neuroscience című folyóiratban jelent meg.
