Még egy csendes mezőn is vannak olyan hangok, amelyeket nem hallunk. Ezek a hangok pedig információt hordoznak. Vannak állatok, amelyek hallják a növényeket, így fennáll a lehetősége annak, hogy sok akusztikus interakció zajlik a természetben.
– magyarázta a tanulmány egyik szerzője, Lilach Hadany evolúcióbiológus az izraeli Tel-Aviv Egyetemről.
Olvasd el ezt is! Folyamatosan megölöd az összes növényedet? Lehet, te is elköveted ezt a hibát
A növények stresszhelyzetben közel sem olyan passzívak, mint gondolnánk: drámai változásokon mennek keresztül, amelyek közül az egyik legjobban érzékelhető (legalábbis az emberek számára) néhány valamilyen erőteljes illatanyag kibocsátása – emellett színüket és alakjukat is megváltoztathatják.
Ezek a változások veszélyt jelezhetnek a közelben lévő más növényeknek, amelyek válaszul megerősítik saját védekezésüket; vagy odavonzzák az állatokat, hogy elintézzék a növényt esetleg károsító kártevőket.
Azt azonban még nem vizsgálták, hogy a növények képesek-e másfajta jeleket – például hangokat – is kibocsátani. Néhány évvel ezelőtt viszont már megállapították, hogy a növények képesek érzékelni a hangokat – logikusan, a következő kérdés az volt, hogy hangot is ki tudnak-e adni – mutatja be a kutatást a ScienceAlert.
Shutterstock
Hogy ezt kiderítsék, a tanulmányhoz paradicsom- és dohánynövényeket rögzítettek különböző körülmények között. Először a stresszmentes növényeket vették fel, hogy a kutatók egy alapszintet kapjanak. Ezután olyan növények következtek, amelyeknek levágták a szárukat vagy kiszáradtak. A felvételeket először egy hangszigetelt akusztikus kamrában, majd normál üvegházi környezetben végezték.
Ezután egy gépi tanulási algoritmust képeztek ki arra, hogy különbséget tegyen a stresszmentes, a levágott és a kiszáradt növények által keltett hangok között.
Mint kiderült, a növények által kibocsátott hangok olyan pukkanó vagy kattogó hangok, amelyek frekvenciája túlságosan magas az ember számára, de ettől függetlenül több mint egy méteres körzetben érzékelhetőek. A stresszmentes növények viszont egyáltalán nem csapnak nagy zajt.
A stresszes növények már sokkal hangosabbak: átlagosan óránként akár 40 kattogós hangot is kibocsátanak, fajtól függően. A vízhiányos növények pedig feltűnő hangprofillal rendelkeznek: már azelőtt elkezdenek „hangoskodni", mielőtt a kiszáradás látható jelei mutatkoznának rajtuk, majd a kiszáradással együtt egyre jobban fokozódik a hanghatás is, hogy aztán a növény elszáradásával ez újra lecsökkenjen.
A kutatócsapat számos növényt tesztelt, és úgy találták, hogy a hangkibocsátás meglehetősen gyakori növényi tevékenység. A búza, a kukorica, a szőlő, a kaktusz is zajkeltést mutatott.
Az azonban még nem világos, hogy ezek a hangok hogyan keletkeznek. Korábbi kutatások szerint a kiszáradt növényeknél kavitációt tapasztaltak, mely akkor következik be, ha egy anyag a nyomás esése következtében folyadék fázisból hirtelen gáz fázisba megy át – a növények esetében a szárban légbuborékok képződnek, kitágulnak és összeesnek.
A kutatók következő lépése, hogy megvizsgálják, milyen élőlények hallják ezeket a hangokat, és hogyan reagálnak rá.
