Áttörést értek el magyar kutatók a kutyák arcfelismerési képességeinek vizsgálata során. Az ELTE TTK Etológia Tanszék tudósai funkcionális MRI-vel tesztelték négylábú barátainkat. Megdöbbentő eredményeket kaptak, amelyek segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.


A kutatásban összesen húsz kutya és harminc ember vett részt. Az eljárás lényege az volt, hogy megtudják: a kutyák mennyire érzékenyek az emberi arcra. Mint kiderült, szinte semennyire. Míg mi, emberek, főként a különböző arcok között teszünk különbséget, addig a kutyák elsősorban a fajtársak küllemére érzékenyek. Minden más esetben szag és hallás alapján tájékozódnak egy illető kilétéről.

"Ebben a kísérletben nem találtunk olyan speciális agyterületet kutyákban, amely kiemelten érzékeny lenne az arcokra. A kutyák speciális képzés nélkül nem képesek arc alapján kiválasztani a saját gazdájukat sem, ha nem láthatják a fej körvonalait"

– foglalta össze a kutatás egy lényegi elemét Andics Attila, a tanulmány vezető szerzője.

A vizsgálat során a magyar és egy velük együtt dolgozó mexikói csoport, a National Autonomous University of México, Institute of Neurobiology két fMRI kísérletben vizsgálta a kutyák arcokra adott agyi reakcióit. Először élőben mutatták nekik egy ember arcát (a fej körvonala itt nem volt látható), és egy azonos alakú, egyszínű felületet, majd összehasonlították a két ingerre adott agyi aktivitást. A második kísérletben az élőben is bemutatott arcokról készült fotókra, és az azokból összeállított mozaikos képekre adott agyi reakciókat hasonlították össze.

Az első kísérletben több agyterület is nagyobb aktivitást mutatott, ám ez a második alkalommal már nem volt megfigyelhető. Ellenben a fajtársakra adott agyi reakciókkal.

A kutya és az emberi agy aktivitásainak eltérései a vizsgálat során

Bunford Nóra, Andics Attila /Eötvös Loránd Tudományegyetem

Amikor más kutyák és emberek fejét elölről és hátulról mutató rövid videoklipeket vetítettek mind a kutyáknak, mind pedig embereknek, lényeges egyezést találtak az ebek és az emberek agyi válaszai között. Az úgynevezett fajtársérzékeny agyterületek vizuális inger hatására mindkét faj esetében hasonlóképp aktivizálódtak. Ezek az agyterületek azt kódolják, hogy a megfigyelő a saját fajához tartozó vagy attól eltérő fajú egyedet lát. A kutyáknál azonban ez esetben sem figyeltek meg arcérzékeny agyterületet, tehát ők azt már nem tudták felismerni, hogy arcot látnak, vagy valami mást.

"Nem a képi ingerek fizikai hasonlósága váltott ki hasonló aktivitásokat a két fajból, hanem az, amit a képek a nézőnek jelentettek. Minden bizonnyal olyan agyi mechanizmust mutattunk itt ki, amely nem alacsony szintű vizuális jellemzők, hanem magasabb szintű szociális kategóriák reprezentálásáért felelős"

- magyarázta Raúl Hernández-Pérez, a mexikói fMRI adatgyűjtés koordinátora.

A kutatásból látszik, hogy ahhoz, hogy egy kutya valamilyen szinten képes legyen felismerni egy ember arcát, elengedhetetlen, hogy lássa az arc körvonalait. Egy korábbi kutatás eredménye kimutatta, hogy kiskedvencünknek a szagunk, hangunk, és korlátozottan ugyan, de arckontúrjaink kombinációjára van szüksége ahhoz, hogy felismerjen minket. Félő belegondolni, hogy egy szaglását elveszítő kutya hogyan lenne képes felismerni némasággal küzdő gazdáját.

via Eötvös Loránd Tudományegyetem

Friss

MIT

Olyan arcmaszkot terveznek, ami elpusztítja a koronavírust

A hagyományos arcmaszkok ugyan hatékonynak bizonyultak a koronavírus terjedésének mérséklésében és csökkentik a fertőzés kockázatát, azonban nem nyújt száz százalékos védelmet. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói azonban egy lépéssel többet szeretne: olyan maszkot, ami inaktiválja a vírusokat.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

A figyelmetekbe ajánljuk