Korábban írtunk már arról, hogy a nagyon idegesítő hangokra adott reakciót mizofóniának nevezzük. Az eddigi elképzelések alapján a mizofónia mögött a hallószerv és az érzelmi szabályozásért felelős központok közti idegi összeköttetések túlzott működése állhat.
A tudósok most egy újabb szeletét tárták fel a zavar mögött álló agyi működésmódnak. Kiderítették, hogy a hallásért és a mozgásért felelős területek között állhat fenn probléma. Legújabb felvetésük szerint a mizofóniás egyének esetében a hallás képes aktiválni bizonyos motoros, mozgásért felelős központokat.
"Megállapításaink azt mutatják, hogy a mizofóniában szenvedők esetében rendellenes a kommunikáció az auditív és a motoros agyi régiók között"
— nyilatkozta Sukhbinder Kumar idegtudós, az Egyesült Királyság Newcastle Egyeteméről.
Tulajdonképpen egy szuperérzékeny kapcsolatról van szó a két agyterület között, melyet elsőként azonosítottak a "hanggyűlölet" kapcsán.
A szakemberek 75 egyén agyát fMRI (funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat, egy agyi képalkotó eljárás) segítségével vizsgálták meg. A kísérletben négy feltételt alkalmaztak.
Az elsőben nem voltak hangok, a másodikban a mizofóniások számára zavaró hangok szerepeltek, ilyen a rágás például. A harmadikban mindenki által kellemetlennek vélt zajok, a negyedikben pedig semleges hangok szerepeltek.
Az eredmények alapján nemcsak a hallás és a motoros agyi régiók között, de a látás és a mozgással kapcsolatos területek között is találtak kapcsolatot. Ezek szerint az is ingerültté tehet önmagában valakit, ha lát egy másik embert rágni egy ételt például.
A másik mozgásának érzékelése ebben az esetben aktiválja az őt látó, halló ember tükörneuronjait. A tükörneuronokban általában leképezzük azt a mozgást, melyet másoktól látunk, anélkül, hogy mi mozognánk.
A tükörneuronok miatt borzongunk pókok láttán és érezzük azt, hogy a hátunkon futkosnak. Ám empátiás, együtt érző készségünket is nekik köszönhetjük.
A mizofónia azért okoz kellemetlen érzést, mert a tükörneuron rendszer által olyan tükörérzetek keletkeznek bennünk, melyeket nem látunk szívesen. A szakemberek szerint ezt a kontrollvesztés okozza, ezért megoldás lehet rá a kontroll visszaszerzése.
Amikor például látunk és hallunk valakit rágni, ami rettentően zavar minket, kezdjünk el rágni mi is valamit. Ezáltal a rágás nem egy betolakodó lesz az agyunkban, hanem a saját döntésünk eredménye.
(Forrás: Science Alert)
