A modern mezőgazdaság kialakulása és az iparosodás szépen lassan, de megváltoztatta az étkezési szokásainkat. A szoros munkaidő-beosztás pedig a vacsoraidőnket a nap későbbi szakaszára helyezte át. De mikor érdemes enni? És miért nem mindegy, hogy mikor?
A kutatások egyre inkább azt mutatják, hogy egészségünket nemcsak az befolyásolja, hogy mit és mennyit eszünk, hanem az is, hogy mikor. Mit jelent ez az étkezések ütemezésére nézve? És segíthet-e az időszakos böjt?
Belső biológiai időmérőnk, a cirkadián óra, fiziológiánk és viselkedésünk számos aspektusát szabályozza. Jelzi nekünk, hogy nappal éberek és aktívak legyünk, éjszaka pedig pihenjünk és aludjunk. De arra is figyelmeztet, hogy mikor a legjobb enni. A szervezetünk biológiailag felkészült arra, hogy napközben táplálkozzon. A táplálék emésztése, a tápanyagfelvétel és az energia-anyagcsere úgy van optimalizálva, hogy akkor történjen, amikor aktívak vagyunk – írja a ScienceAlert.
Ez is érdekelhet: Egy népszerű táplálkozási módról kiderült, hogy növeli a depresszió kockázatát
Ha ellene dolgozunk ennek az alapértelmezett állapotnak, és rendszeresen eszünk éjszaka, amikor alapvetően aludnunk kellene, az negatív hatással lehet az egészségünkre. A rendszertelen étkezési szokások, beleértve a késő esti étkezéseket is, összefüggésbe hozhatóak a súlygyarapodással és az anyagcsere-betegségek nagyobb kockázatával. A váltott műszakban dolgozóknál, különösen azoknál, akik éjszaka tevékenykednek, nagyobb az elhízás, a szívbetegségek és a cukorbetegség kockázata.
A cirkadián ritmusunkhoz igazodó étkezési szokások elfogadása azonban csökkentheti ezeket a kockázatokat.
A táplálkozási tanácsok pedig egyre inkább arra összpontosítanak, hogy mikor együnk. Az időszakos böjtölés az egyik megoldása lehet annak, hogy korlátozzuk az étkezésünk időzítését, nem pedig a tartalmát. Az időszakos böjtnek több típusa létezik, ezek közül az egyik az időben korlátozott étkezés. Ez azt jelenti, hogy minden nap következetesen 8-12 órás, vagy még rövidebb időközönként visszük be az kalóriát.
Shutterstock
A legtöbb tanulmány, amely az időben korlátozott étkezés vagy az időszakos böjtölés egészségügyi előnyeit írta le, azt is megállapította, hogy ezek az étrendek kalóriaszűkítéssel jártak együtt. Tehát az evések közötti idő csökkentése implicit módon arra készteti az embereket, hogy kevesebbet egyenek.
Illetve az időben korlátozott étkezés további egészségügyi előnyökkel társul, például a glükóz-anyagcsere és a vérnyomás javulásával, még a kalóriabevitelben mutatkozó különbségek nélkül is, különösen, ha a nap korábbi részére korlátozódik.
A váltott műszakban dolgozók esetében a táplálékbevitel nappali időszakra való korlátozása enyhítheti a váltott műszak okozta anyagcsere-különbségeket, míg ez a hatás nem figyelhető meg, ha a táplálékbevitel az éjszakai időszakra korlátozódik.
Olvasd el ezt is! A hosszú élet titka? – feltárták a 4 legegészségesebb étrendet
Bár még sok kutatásra lesz szükség ezen a területen, a bizonyítékok azt sugallják, hogy az egészséges testsúly és az általános jólét megőrzése érdekében törekedni kell a rendszeres, tápláló étkezésekre a nap folyamán, és ajánlott kerülni a késő esti étkezést és a gyakori nassolást.
