Irakban talált ősi ékírásos táblák szerint az emberek már legalább i. e. 2500 óta csókolóznak. Amikor egy viselkedésforma ennyire hosszan fennmarad, érdemes elgondolkodni azon, hogy van-e evolúciós eredete.
Az emberi csók fizikai kifejeződése a legkülönfélébb skálán mozoghat, ráadásul az ajkak összezárása mögött rejlő szándék is sokat számít; hiszen például az ajkaknak a másik ajkához való nyomása az újraélesztés során fizikailag hasonlíthat ugyan egy csókhoz, de kevesen definiálnák úgy. Az emberi csóknak általában valamilyen pozitív társadalmi érzést kell kifejeznie, legyen az szexuális, romantikus vagy plátói – írja a LiveScience.
Sheril Kirshenbaum, a „The Science of Kissing: What Our Lips Are Telling Us" (Grand Central Publishing, 2011) című könyvének szerzője elmondta, hogy az állatvilágban számos példa van arra, amit mi „csóknak" tekinthetünk, a teknősök fejének megkopogtatásától a jávorszarvasok és a földimókusok orrsimogatásáig.
Ez is tetszeni fog! Egy csók is elég volt a halálhoz az ősemberek között
Az ilyen típusú érzelemkifejezéseknek talán az egyik legnyilvánvalóbb példája a kutyák nyalogatásai. A kutyák a szájukat a gazdájuk arcához közelítik, majd nyalogatni kezdik azt.
Ez szeretetük kifejezését jelentheti, ugyanakkor számos más célt is szolgálhat, például az ápolást vagy a szagok megtapasztalásának fokozását.
Az állatok ilyen jellegű viselkedésének tanulmányozásakor a tudósok hangsúlyozzák: bár megfigyelhetjük, hogy a kutyák megnyalják gazdáik arcát, nem feltételezhetjük, hogy ezek a „csókok" ugyanazt jelentik számukra, mint számunkra. Az ilyen jellegű tevékenységet ezért nem puszinak, hanem pusziszerű viselkedésnek hívjuk. A zsiráfoknál például konkrétan dominanciarituálé történik, amikor első ránézésre úgy tűnik, hogy két állat csókolózik egymással. Amikor egymásba fonják a nyakukat, az valójában nem a szeretet kifejezésére szolgál, pusztán meg kell állapítaniuk, hogy melyikük státusza magasabb.
Két zsiráf dominanciarituáléja.
Fotó: Shutterstock
Figyelmedbe ajánljuk! Mikor csattanhatott el a világ legelső csókja?
A főemlősök az egyetlen olyan állatok, amelyek képesek összeszorított ajkakkal „csókolózni"; más fajok nem rendelkeznek a szükséges anatómiával. A bonobók a legbőségesebb csókolózók közé tartoznak. Ők is – az emberekhez hasonlóan – hajlamosak rendkívül szabadon váltogatni szexuális partnereiket.
Ezeket a viselkedésmódokat egy kutató az emberi csókolózás eredetének feltételezte. Egy 2024-ben megjelent cikkében Adriano Lameira, az angliai Warwicki Egyetem pszichológus docense azt írja, hogy az emberi csókolózás valójában az ápoló viselkedés evolúciós maradványa.
