A szellemhold – más néven Kordylewski-porhold – gravitációsan nem kötődik a Földhöz, és egy különös űrbéli jelenségnek köszönhető, írja az IFLScience.
Ahhoz, hogy megértsük az úgynevezett Kordylewski-porholdak jelenségét, előbb meg kell ismernünk a Lagrange-pontokat. Ezekről így ír a NASA:
A Lagrange-pontok olyan pozíciók az űrben, ahol egy kéttestű rendszer, például a Nap és a Föld gravitációs erői fokozott vonzási és taszítási területeket hoznak létre. Ezeket az űrhajók parkolóhelyként használhatják, hogy minimális üzemanyag-fogyasztás mellett fix pozícióban maradjanak.
Ez is érdekelhet! A NASA a Nap segítségével kutatná a távoli exobolygók felszínét
Az öt Lagrange-pont jelenléte nem csupán elméleti jelentőségű: a James Webb űrteleszkóp például a Föld és a Nap közötti, L2 jelzésű pontban állomásozik, az L1 pontot pedig egy, a Napot és a helioszférát megfigyelő műhold használja.
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A csillagászok már az 1960-as évek óta keresik a felhalmozódott porból álló „szellemholdakat” a Föld és a Hold kéttestű rendszerének Lagrange-pontjaiban. Ez azonban nem könnyű feladat, mivel a por nehezen észlelhető a csillagok fénye miatt – nem meglepő, hogy évtizedekig nem jutottak eredményre a kutatók.
A szellemholdak felfedezése lényegében lehetetlennek tűnt, egy magyar kutatócsoport azonban 2018-ban megkísérelte felderíteni a Kazimierz Kordylewski lengyel csillagászról elnevezett felhőket. Amikor a Föld és Hold közötti L5 pontot vizsgálták, meglepetésükre a por által megtört fényt találtak.
Ajánljuk figyelmedbe! A NASA szondája szerint valami mozog a Jupiter holdjának jege alatt
Először figyeltük meg és regisztráltuk a Kordylewski-felhőket a Föld és a Hold L5 Lagrange-pontja körül
– írta a Horváth Gábor csillagász vezette csapat a tanulmányban. Hozzátették:
A felhők átmeneti jelenségek lehetnek, mert az L4 és L5 pontok instabilak a Nap, a napszél és más bolygók hatásai miatt.
