Coronae Borealis
Fotó: Shutterstock

Hamarosan új csillag ragyog fel az égen, valószínűleg a mi életünkben utoljára

Létezik egy csillagrendszer, amelynek megfigyeléséhez jelenleg távcsőre van szükség, de a csillagászok arra számítanak: hamarosan elég fényes lesz ahhoz, hogy szabad szemmel is látható legyen. Az előrejelzések szerint ez mostantól bármikor bekövetkezhet, bár van okunk feltételezni, hogy még egy-két évet várnunk kell a különleges jelenségre, írja az IFLSCience.


A csillagászat egyik legkülönösebb jelensége az, amikor az égitestek – nagyon ritkán – hirtelen felragyognak. Ha a szóban forgó együttállás korábban túl halvány volt ahhoz, hogy észrevegyük, úgy tűnhet, mintha egy új csillag jelent volna meg, ezért ezeket a fellángolásokat nóváknak nevezzük.

2500 fényévnyire, a Coronae Borealis nevű csillagképben hamarosan minden bizonnyal bekövetkezik ez az esemény – mégpedig azért, mert a T Coronae Borealis (T CrB) néven ismert égitest valójában nem egy, hanem két csillag.

Ez a csillagpár egy vörös óriás és egy fehér törpe kombinációjából áll. Idővel a fehér törpe intenzív gravitációja anyagot választ le a vörös óriásról, ez pedig egy úgynevezett akkréciós korongot hoz létre, amely kicsit hasonlít a fekete lyukak körül keringő masszához. Amikor a korong egy része elég közel kerül a fehér törpéhez, olyan mértékben felmelegszik, hogy hirtelen begyullad – ez pedig a fényesség ugrásszerű növekedéséhez vezet.

Maga a jelenség elég gyakori, a T CrB fényessége például 2016-ban nagyjából megháromszorozódott. Mivel azonban távcsővel még így is csak alig volt látható, kevesen kapták fel rá a fejüket.

Ezzel szemben 1866-ban és 1946-ban a nóva elképesztő mértékben felragyogott: fényessége több ezerszeresére nőtt, így szabad szemmel is könnyen láthatóvá vált – majdnem olyan fényes volt, mint a Sarkcsillag. Mivel a két időpont között kereken nyolcvan év telt el, a tudósok azt gyanítják, hogy hamarosan véget ér egy újabb ciklus, és ismét szemtanúi lehetünk a jelenségnek.

A T CrB esetén úgynevezett visszatérő nóváról van szó, amely nagyjából kiszámítható időközönként újra megjelenik az égen. Rajta kívül csak egyetlen másik visszatérő nóva látható szabad szemmel a legragyogóbb állapotában, de fénye eltörpül a T CrB-éhez képest.

Ha a nyolcvanéves ciklus pontosan folytatódna, a következő eseményre 2025 végén számíthatnánk. Egy nóva működése azonban meglehetősen kiszámíthatatlan, még akkor is, ha ismétlődő, tehát lényegében bármelyik pillanatban feltűnhet az égen, de azon sem csodálkozhatunk, ha végül késik majd egy-két évet.

A figyelmetekbe ajánljuk