Volt idő, amikor a tudósok az emberi psziché megértése érdekében szinte bármeddig hajlandóak voltak elmenni. Így születtek meg a különböző börtönkísérletek, amelyek célja az emberi viselkedés vizsgálata volt kontrollált környezetben. Ezek a kutatások azonban gyakran nem várt – és sokszor megdöbbentő vagy megalázó – eredményeket hoztak. Bár ma már etikailag vállalhatatlannak számítanak, sokat tanultunk belőlük arról, hogyan viselkedik az ember, amikor hatalom kerül a kezébe.
Egy kijelölt szerep képes átformálni a viselkedésünket (stanfordi börtönkísérlet – Philip Zimbardo, 1971)
A Stanford Egyetemen 24, véletlenszerűen kiválasztott egyetemistát jelöltek ki raboknak és őröknek egy börtönszimulációban. A cél az volt, hogy kiderüljön, mennyire hat a viselkedésünkre egy adott társadalmi szerep.
Ezt is olvasd el! A gyerekeken végzett „szörnykísérlet", amit végül soha nem publikáltak
A résztvevők közötti feszültségek azonban gyorsan eldurvultak: az őrök egyre agresszívebbek lettek, míg a rabok visszahúzódóvá, lelkileg sérültté váltak. A kísérlet olyannyira kegyetlenné kezdett válni, hogy hat nap után le kellett állítani.
A tanulság: nem kell különösebb gonoszság ahhoz, hogy valaki bántalmazóvá váljon – néha elég csak az, ha olyan hatalmat kap, amit legitimnek érez.
Az emberek hajlamosak vakon engedelmeskedni a tekintélynek (Milgram-kísérlet – Stanley Milgram, 1961)
Milgram kísérlete azzal indult, hogy a résztvevők azt hitték: egy tanulót kell büntetniük áramütéssel, ha az hibázik. A „tanuló” valójában színész volt, és nem kapott valódi áramütést – a hangsúly azon volt, hogy a résztvevő mennyire hajlandó folytatni a fájdalom okozását, ha egy tekintélyes személy erre utasítja.
Megdöbbentő, de a résztvevők 65 százaléka egészen a maximális, „halálos” áramütésig elment.
A kísérlet rávilágított: a társadalmi engedelmesség olyan erő, amely sokszor felülírja az erkölcsi határokat, különösen, ha a felelősséget átháríthatjuk egy magasabb rangú személyre.
A kiszolgáltatottság drasztikusan leépíti az önképet és az autonómiát (BBC Prison Study – Steve Reicher és Alex Haslam, 2002)
A brit kutatók a Zimbardo-féle kísérlet tanulságait átdolgozva, szigorúbb etikai szabályok mentén végeztek hasonló vizsgálatot. Itt is voltak rabok és őrök, de a résztvevők az első perctől tudták, hogy egy vizsgálat részesei.
Épp ezért az őrök nem különösebben éltek vissza a hatalmukkal, ám a rabok gyorsan elkezdték elveszíteni a kontroll érzését. Alávetették magukat az őröknek, passzívvá váltak, és egyre kevésbé bíztak saját döntéseikben.
Ez is érdekelhet! 5 gyakori elmecsapda, amivel megnehezítjük magunknak a mindennapokat
A következtetés: ha az ember elveszíti az önrendelkezés illúzióját, gyorsan belsővé teszi a kiszolgáltatottságot – és egy idő után már nem is keresi a kiutat.
A társadalmi környezet erősebben befolyásol, mint hinnénk (Rablóbarlang-kísérlet – Muzafer Sherif, 1954)
Sherif kutatásában tizenkét-tizenkét, szinte tökéletesen azonos hátterű fiút két csoportra osztottak egy nyári táborban. A csoportok eleinte nem tudtak egymás létezéséről, majd hirtelen versenyhelyzetbe hozták őket, ami gyorsan ellenségeskedéshez vezetett. A fiúk nemcsak rivalizáltak, hanem gyűlölködni kezdtek – csak azért, mert mesterséges ellentét alakult ki köztük.
Ezután a kutatók egy, a két táboron kívül álló, harmadik táborról kezdtek beszélni, akik veszélyt jelentenek rájuk. Az előtte egymást gyűlölő két csoport az ismeretlen ellenség hírére harmonikusan, együttműködve, egymást támogatva kezdett el dolgozni, hogy megvédjék magukat.
A tanulság világos: a körülmények, nem pedig az egyéni jellem dönti el, hogyan viselkedünk más csoportokkal szemben.
Megszűnik az empátia, ha a környezet normalizálja a bántalmazást (Abu Ghraib katonai börtön – Irak, 2003)
Az amerikai katonák által felügyelt börtönben készült fotók bejárták a világot: meztelen, megalázott foglyok, nevető őrök, önelégült testtartás. Az elkövetők nem pszichopaták voltak; hétköznapi emberek, családapák, akik egy torz, hatalmi közegbe kerültek. Bár nem szándékos kísérlet volt, az eset tökéletesen illeszkedik a korábbi kutatások tanulságaihoz.
Még több érdekesség! Tisztítókúra az elmének – 4 jel, hogy szükséged lehet egy digitális detoxra
