Akármilyen csillogó is volt az életük a királyi család tagjainak is olykor kijárt a rosszból. Néhány uralkodónak olyan mentális betegségei voltak, amelyek sokkal furcsábbak és baljósabbak, mint azt gondolnánk.
III. György
III. György király, akit gyakran „őrült György királynak" is emlegetnek, az amerikai gyarmatok elvesztéséről is híres. Nagy-Britannia uralkodójaként 1738-tól 1820-ig végigkísérte az amerikai forradalmat és tengerentúli földjeinek elvesztését, de talán az őrület is hozzájárult uralkodói hiányosságaiért. György király sokszor nem volt önmaga. A király rendszeresen ismételgette magát és hosszú, összefüggéstelen mondatokban fecsegett. Addig beszélt, amíg a nyál ki nem csorgott a szájából, és időnként még görcsrohamokat is kapott. Bár felmerült az is, hogy porfíriában szenvedett, viszont sok történész úgy véli, hogy György valóban őrült volt, és tünetei inkább pszichés betegségre vezethetők vissza.
Ez is érdekelhet:Mátyás király kincsére bukkantak Pest megyében
II. Lajos király
Egy másik, gyakran őrültként emlegetett uralkodó II. Lajos király, aki 1864-től 1886-ig volt hatalmon Németországban,. Ő az, aki Németország legszebb kastélyainak, köztük Neuschwansteinnek az építéséért felelős. A király azonban nem csak élvezte a kastélyépítést, úgy tűnik, nem tudta abbahagyni. A pompás kastélyokról alkotott fennkölt elképzelései egyszerűen nem feleltek meg a birodalom pénzügyi helyzetének, és annak ellenére, hogy a bankok megfenyegették, Lajos folytatta a pazarló építkezéseket. Mindezek tetejébe a király meglehetősen visszahúzódó volt, téveszméktől és hallucinációktól szenvedett, illetve erőszakos és kegyetlen volt. Mindezek miatt orvosai paranoiát diagnosztizáltak nála, ami meglehetősen általános kifejezés a mentális instabilitásra. Ma azonban a történészek úgy vélik, hogy a fiatal király skizotipikus személyiségzavarral és Pick-kórral küzdhetett.
II. Lajos király
Ha az őrültségből versenyt szerveztek volna, akkor valószínűleg VI. Károly francia király nyerte volna a fődíjat, ugyanis abban hitben élt, hogy üvegből van a teste. Egyes történészek „Károly az őrült-nek" nevezeik. Ha napjainkban egy pszichiáter megpróbálná meghatározni Károly mentális problémáit a diagnózis lehet, hogy skizofrénia, vagy porfíria, esetleg bipoláris zavar lenne. Amikor a közelében lévőknek egyértelművé vált a király súlyos betegsége az akkor történt, amikor megpróbálta meggyilkolni V. Olivért, aki közeli barátja és egyben tanácsadója is volt.
Majd nem sokkal később bejelentette, hogy meggyőződése, hogy a teste üvegből áll össze. A szolgáit éppen ezért megkérte, hogy öltöztessék páncélba, hogy ha esetleg elesne, ne törje össze magát. Emellett nem igazán engedte, hogy az emberek hozzáérjenek, ezért ügyelniük kellett arra, hogy miközben ráaggatták a nehéz öltözetet, egyetlen ujjal se nyúljanak a bőréhez. Vagyis az üvegéhez!
XIV. Erik svéd király
Nem túl gyakran hallunk a svéd monarchiáról, de ha őrületről van szó, XIV. Erik svéd király sem maradhat le a listáról. XIV. Erik agresszív külpolitikájáról és a hétéves skandináv háborúban tanúsított kegyetlenségéről volt ismert. Azonban őrült időszakai is hírhedtek voltak. Bár úgy tűnt, hogy a király egészséges, az idő előrehaladtával állapota csak rosszabbodott. 1563-ra pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a király mentálisan beteg, és sokszor erőszakos és paranoiás rohamokban tört ki.
A király egy ponton annyira téveszmés lett, hogy hazaárulás gyanújával több udvaroncát is megölette. Ezután mindenkit halálra ítélt, aki az udvarában suttogni, nevetni vagy mosolyogni merészelt. Szerinte ezek árulásnak minősültek, és arra utaltak, hogy az udvaroncok a háta mögött pletykálkodnak. 1568-ra azonban a svéd népnek elege lett. Letaszították a trónról és száműzetésbe küldték, ahol még közel tíz évig élt, mielőtt méreggel kivégezték. Ma úgy gondolják, hogy a király skizofréniában szenvedhetett, ez okozhatta hirtelen kirohanásait.
