Hosszú ideje foglalkoztatja a kutatókat, hogy pontosan mekkora a hasonlóság a különböző emberszabású főemlősök és az emberek viselkedése között. Nemrégiben egy tanulmányban az utolsóként felfedezett emberszabású majmok, a bonobók kommunikációját vizsgálták meg alaposabban, amikor rájöttek, hogy meglepően sok szempontból hasonlít az emberi beszédre – írja az IFL Science.
Első hallásra semmiféle rendszer nem figyelhető meg a bonobók különleges, énekszerű kommunikációjában, ám a Zürichi Egyetem evolúciós antropológusa, Melissa Berthet és csapata szerint az emberszabásúak hangképzési rendszere és az emberi nyelv közötti hasonlóságok sokkal egyértelműbbek, mint azt korábban gondolták.
Ez is érdekelhet! Kismamák tanítottak egy vemhes orángutánt szoptatni
A csapat 700 állat hangfelvételét elemezte, és megdöbbentő módon több mint 300 kontextuális jellemzőt azonosított, amelyek minden felvételen ismétlődően megjelentek.
A vizsgálat során a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy
a majomfélék az emberi nyelvhez hasonlóan kompozicionalitást mutatnak: tehát véges számú hangot képesek végtelen számú értelmes struktúrává alakítani.
A bonobók és az emberek DNS-e nagyjából 98 százalékban egyezik
Fotó: Shutterstock
A portál emlékeztet, hogy a nyelvészetben a kompozicionalitás két, egymástól jelentősen eltérő formában létezik: triviális és nem triviális.
Előbbi esetében minden szó megőrzi saját, független jelentését, és az összetett jelentés egyszerűen a részek összegéből adódik.
Például egy „szőke táncos” egyszerre szőke és táncos, és ha az illető orvos is, könnyedén nevezhetjük „szőke orvosnak” anélkül, hogy a „szőke” jelentése megváltozna.
A nem triviális verzióban azonban az egymást követő szavak jelentéstartalma módosul: az előző példánál maradva, ha valakit „rossz táncosnak” nevezünk, ebben az esetben a „rossz” kifejezés csak a táncra vonatkoztatható, nem pedig magára az emberre értendő.
Ez a fajta különbségtétel adja az emberi nyelv rugalmasságát és összetettségét – és most kiderült, hogy a bonobók is elsajátították ezt.
A több száz felvétel ugyanis azt mutatta, hogy a bonobók különböző hangokat kombinálnak négyféle kompozíciós struktúrában, amelyek közül három nem triviális kompozicionalitást mutat.
Ezt is olvasd el! A majmok mégsem tudnák idővel legépelni Shakespeare műveit
Annak ellenére, hogy a bonobók – a csimpánzokkal együtt – a legközelebbi élő rokonaink, a felfedezés megdöbbentette a tudósokat, hiszen ez a fajta kommunikáció elképesztően összetett és kifejezetten érzékeny nyelvi struktúrát feltételez, amit a portál információi szerint további vizsgálatokkal szeretnének jobban megismerni a kutatók.
