A távolság ereje: ilyen messze kell lennünk egy atombombától, hogy túléljük

Semmi pánik, ez csak egy elméleti felvetés.


Hirosima és Nagaszaki. A mai napig ezek az egyetlen esetek, amikor nukleáris fegyvereket használtak hadviselésre, de a valóság az, hogy ma még nagyjából 12 700 robbanófej van a világon.

Először is szögezzük le, szinte lehetetlen teljesen egyértelműen megbecsülni egyetlen atombomba hatását, mivel az számos tényezőtől függ. Többek között a ledobás napján uralkodó időjárástól, a felrobbanásának időpontjától, a becsapódás földrajzi elhelyezkedésétől, és attól, hogy a földön vagy a levegőben robban-e fel.

De természetesen az atombombák robbanásának van néhány kiszámítható aspektusa is, amely befolyásolhatja a túlélés valószínűségét. A nukleáris robbanás energiájának körülbelül 35 százaléka hősugárzás formájában szabadul fel. Mivel a hősugárzás a fénysebességgel terjed, így az első dolog, ami érzékelhető: egy vakító fény- és hővillanás.

A fény önmagában elég ahhoz, hogy úgynevezett villanyvakságot okozzon, a látásvesztés általában átmeneti, néhány percig tartó formáját.

Az AsapSCIENCE alábbi videója egy 1 megatonnás bombával számol, ami 80-szor nagyobb, mint a Hirosima felett felrobbantott bomba, de sokkal kisebb, mint sok modern nukleáris fegyver.

Egy ekkora méretű bomba esetén az emberek akár 21 kilométeres távolságban is villámvakságot tapasztalnának, ha fényes nappal „érné utol őket" a robbanás. És 85 kilométeres távolságban is átmeneti vaksággal kellene megküzdenie azoknak, akik éjszaka tapasztalnák a fényhatást.

A hőség értelemszerűen a robbanáshoz közelebb állók számára jelentene problémát. Az enyhe, elsőfokú égési sérülések akár 11 kilométer távolságban is előfordulhatnak, a harmadfokú égési sérülések pedig 8 kilométeres távolságban bárkit érinthetnének. A test több mint 24 százalékát borító harmadfokú égési sérülések halálosak, ha az emberek nem kapnak azonnal orvosi ellátást. A szakértők szerint azt sem mindegy, hogy mit viselünk. A fehér ruhák ugyanis visszaverhetik a robbanás energiájának egy részét, míg a sötétebb ruhák elnyelik azt. Ez azonban sokat nem számít azoknak, akik a detonáció centrumához közel vannak.

Hirosimában a bomba robbanásának helyszíne közelében a hőmérsékletet 300 ezer Celsius-fokra emelkedett, ami nagyjából 300-szor forróbb, mint az a hőmérséklet, amelyen a holttesteket elhamvasztják, így az emberek szinte azonnal a legalapvetőbb elemekké, például szénné redukálódtak.

Ám a hőhatáson kívül más következményekkel is számolni kell. A nukleáris robbanás hirtelen légnyomásváltozást okoz, amely összezúzhatja a tárgyakat és ledönthet akár egész épületeket.

Egy 1 megatonnás bomba 6 km-es körzetében a robbanáshullámok 180 tonnás erővel hatnának az összes kétszintes épület falára, és a szélsebesség 255 km/h lenne. Egy 1 km-es körzetben a csúcsnyomás ennek négyszerese, a szélsebesség pedig elérheti a 756 km/h-t. Amelynek hatására minden épület összeomlana.

De ott van még a sugárfertőzés és a nukleáris csapadék is, amellyel meg kellene küzdenie az embereknek. A bolygóra gyakorolt hatások pedig hosszabb ideig tartanának, mint gondolnánk.

Egy 2019-ben közzétett szimulációs tanulmány például megállapította, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közötti nukleáris háború napokon belül nukleáris télbe (minimum 30 Celsius-fokos csökkenés) taszítaná a Földet a légkörbe kibocsátott füst és korom miatt. De azt is tudni lehet, hogy a radioaktív részecskék meglepően messzire el tudnak jutni. A hidegháborús atombombakísérletekből származó radioaktív szén maradványait egészen a Mariana-árokban, a világtengerek legmélyebb pontján is megtalálták.

(ScienceAlert)


A figyelmetekbe ajánljuk