Az ügy 2020. májusában kezdődött, amikor a Meta nem hivatalos források szerint, mintegy 400 millió dollárért felvásárolta a Giphy-t. A versenyfelügyelet pedig rögvest rászállt a cégre ugyanis a Giphy-t a Facebook piaci riválisai is széles körben használják, emiatt az akvizíció versenyjogi aggályokat vetett föl.
A CMA végül kiadott egy végrehajtási utasítást, amellyel korlátozta az egyesülésre készülő, de még vizsgálat alatt álló vállalatok működését. Ez azt jelentette, hogy a cégek félig elkülönítve, egymással versenyezve funkcionálhatnak tovább a vizsgálat befejezéséig.
Az utasítás értelmében a Metának folyamatosan jelentéseket kellett tennie és új információkkal kellett alátámasztania, hogy betartja a felügyelet előírásait. A Meta ennek nem tett eleget, amivel aláásta annak a lehetőségét, hogy a CMA megelőzzön, nyomon kövessen vagy helyrehozzon bármilyen problémát.
A vizsgálat végül megállapította, hogy a Giphy tavalyi felvásárlása igencsak negatívan hat más közösségi média platformok és a hirdetők versenypiaci helyzetére. A CMA kifejtette, hogy a Facebook egész egyszerűen megtilthatja vagy korlátozhatja a többi közösségi média platform hozzáférését a Giphy könyvtárához, ami tovább növelheti a vállalat igazsságtalan versenyelőnyét.
Sőt, a legproblémásabb az ügyben az, hogy a használati jogokért cserébe hozzáférhetett volna TikTok vagy a Twitter felhasználók adataihoz, ami meglehetősen meredek lépés lett volna. A Metának négy hete van a fellebbezésre.
Az elmúlt hónapokban még komoly kereszttűzbe kerültek a Big Tech cégek, azaz a Google-höz, az Apple-höz, a Microsofthoz és a Metához hasonló technológiai óriások. A világ kormányai attól tartanak, hogy túl nagy hatalomra tesznek szert, ezért egyre nagyobb összegű bírságokat szabnak ki és egyre szigorúbb szabályokat alkalmaznak a cégekkel szemben.
Ha azonban a Giphy-t elveszik a Metáról, megeshet, hogy Mark Zuckerberg elbúcsúzhat az Instagramtól és a WhatsApptól is akár.
