Nyugtalanító információk láttak napvilágot a Facebook belső dokumentumainak gyűjteményéből, amelyet az amerikai adatmérnök, Frances Haugen szivárogtatott ki, és amelyet 17 hírügynökség vizsgált át. Történeteik egy javíthatatlanul összetört vállalat képét festik le, amely a különféle botrányok ellenére még mindig képes sokkolni.
Mark Zuckerberg személyesen hagyta jóvá a kormányellenes posztok cenzúrázását külföldön
en.m.wikipedia.orgA Facebook vezérigazgatója nem akar a politikai beszéd cenzúrázásával foglalkozni, ezt pedig többször is hangsúlyozta. A Washington Post szerint azonban személyesen is ezt tette, amikor ez a cégének jól jött.
Mark Zuckerberg 2020-ban beleegyezett a vietnami kormányt kritizáló retorika visszaszorításába, miután az országot irányító kommunista párt erre kérte. Ha nem tett volna eleget a kérésnek, a Facebook azt kockáztatta volna, hogy elveszíti a cég délkelet-ázsiai országban való jelenlétéből származó, becslések szerint egymilliárd dolláros bevételt. A döntés hatása pedig erőteljesen érzékelhető. A vállalat 2020 első félévében 834 vietnami felhasználó posztját blokkolta, míg a második félévben több mint 2200-at.
Zuckerberg állítólag azzal védte a döntést, hogy a vietnamiak teljes megfosztása a Facebooktól rosszabb lenne szólásszabadság szempontjából, mint maga a teljes cenzúra.
A Facebook hagyta, hogy a muszlimellenes gyűlölet-tartalmak elterjedjenek Indiában
Amikor 2019 végén vallási tiltakozások hada árasztotta el Indiát, 300 százalékkal megugrottak az elsősorban muszlimokat célzó gyűlöletkeltő tartalmak a közösségi oldalon. A dokumentumokból kiderül, hogy a Facebook kutatói azt javasolták a cégnek, hogy távolítsák el a két hindu nacionalista csoport egyikét, mert az gyűlöletkeltő, muszlimellenes tartalmakat posztolt, ám a vállalat nem tett semmit. A másikat pedig politikai érzékenységre hivatkozva nem tartották elég veszélyesnek az eltávolításhoz, annak ellenére, hogy olyan dolgokat jelentettek ki, mint: „a Korán arra szólítja fel a férfiakat, hogy erőszakolják meg a női családtagjaikat".
Emberkereskedelem
Az Apple majdnem kitette a Facebookot és az Instagramot az App Store-ból, mivel nem tett eleget a közel-keleti emberkereskedelem megállításának érdekében. A Facebookot arra használták, hogy szobalányokat vásároljanak és adjanak el a Közel-Keleten, a cég azonban meg se mozdult. A Wall Street Journal szeptemberben számolt be az ügyről, az Associated Press pedig hétfőn egy újabb jelentéssel követte ezt. A botrány pedig ennek következtében olyannyira elfajult, hogy az Apple azzal fenyegetőzött, hogy kivonja a Facebookot és az Instagramot az App Store-ból. A Facebook belső dokumentumokban elismerte, hogy nem vették eléggé komolyan a problémát.
Politikai konteók
A Facebook egyértelműen figyelmen kívül hagyta a 2020-as választásokat megelőző politikai félretájékoztatást tartalmazó posztok terjedésével kapcsolatos panaszokat. Az összeesküvés-elméletekkel teli politikai posztok pedig már a 2016-os választásoknál is megfigyelhetőek volt. Mindeközben a cég nyilvánosan ünnepelte magát, amiért a felhasználók védelmében rendfenntartó tevékenységet folytat a platformon, holott sok-sok mindent a szőnyeg alá söpörnek. A vállalat vezetői szemet hunynak ezek felett, feltehetően azért, hogy hagyják terjedni a félretájékoztatást és magasan tartsák az oldal forgalmát.
