A technológiai és tudományos áttörések mind arra utalnak, hogy a világ egyre fejlettebb. Vajon okosabbak is lettünk?
Ez a kérdésfelvetés aktuális, mert a 20. század folyamán az IQ-tesztek átlagos pontszáma világszerte jelentősen nőtt ─ különösen nyugaton. Ez a növekedés évtizedenként körülbelül három IQ-pont volt, vagyis elméletileg több zseni él a bolygón, mint valaha.
Az IQ-pontszámok, intelligenciaszint időbeli növekedésének látszólagos tendenciáját Flynn-effektusnak nevezik. Ehhez hozzájárul mind az oktatás, táplálkozás, munkakörülmények javulása, mind pedig az orvostudomány fejlődése. Az iparosodás óta nőtt az élethossz és a pszichológiai jóllét is.
IQ-mortalitási gradiensnek nevezik emellett azt, amikor az okosabb emberek tovább élnek. Az iparosodáson át nem esett társadalmakra is igaz az, hogy az oktatáshoz, a lakhatáshoz és a táplálkozáshoz való hozzáférés javítása a fő tényező, amely az IQ-növekedéséhez vezetett, ez okozza a hosszabb életet is.
Ahol viszont nem javulnak az életkörülmények, ilyenek a szubszaharai afrikai országok, ott a Flynn-effektus sem figyelhető meg.
De mi is az IQ? Az intelligenciahányados, vagyis az IQ-tesztje az érvelést, valamint az információ és a logika gyors felhasználásának képességét méri. Az IQ-tesztek egyaránt értékelik a rövid és hosszú távú memóriát, absztrakt fogalmak megértését, matematikai gondolkodást.
Noha megfigyelték a Flynn-effektust az iparosodás után, vagyis az 1975 előtt született egyének esetében, egy norvég tanulmány szerint az 1975 után születetteknél ellentétes tendencia figyelhető meg, évente 0.2 pontos IQ-csökkenéssel.
Az Egyesült Királyságban, Svédországban és Franciaországban 2005 és 2013 között elvégzett kutatások is hasonló eredményeket mutattak.
Ez magyarázható azzal, hogy megváltozott az oktatási rendszer. Kevesebb a kötelező olvasmány, több a csapatmunka. Hatékonyabbnak nevelik a gyerekeket, de kevésbé helyeznek hangsúlyt az IQ-tesztek egyéni készségeire.
Felmerült az is, hogy rengeteg bevándorló érkezett a nyugati országokba. A szegényebb életkörülményeik miatt alacsonyabb IQ-pontot mutathatnak, ami beleszámít végül az átlagba.
Az elmúlt 50 év során továbbá rengetegszer kérdőjelezték meg az IQ-tesztek alkalmazhatóságát, emiatt sok intézményben, például munka és iskola választáshoz már nem is használják őket.
A csökkenő vagy növekvő IQ-pontszámokat érdemes fenntartással kezelni. Az IQ-tesztek nem mérik a kreativitást, bölcsességet, érzelmi intelligenciát. A teszt megbízhatósága, az ország, népcsoport életkörülményei, az oktatás mind-mind befolyásolhatják az eredményeket.
(Forrás: Science Alert)
