Szerethetjük vagy utálhatjuk, sikerét azonban nem tudjuk elvitatni. Madonna a Billboard összesített listáján a mai napig rekordtartó. Sikeres slágerei között megtaláljuk Vogue című dalát is, mely kereken 30 éve, 1990. május 19-én írt történelmet.
Madonna - Vogue (Official Music Video)www.youtube.com
A Vogue-ot Madonna karrierjének egyik legfontosabb eseményeként tartják számon, kereskedelmi szempontból pedig továbbra is az énekesnő legnagyobb nemzetközi sikere. 1990. március 27-i megjelenését követően szinte hetek alatt a világ legkeresettebb kislemezévé vált, összesen 6 millió eladott példányszámával, harminc évvel ezelőtt pedig pont ezen a napon állhatott fel a dobogó legfelső fokára. Mutatjuk, mitől lett ekkora siker Madonna legendássá vált dala.
A Vogue divatos szó volt 1990-ben
Madonna és alkotótársai több szempontból is okos döntéseket hoztak dalszövegírás és címadás szempontjából. A vogue kifejezetten divatos szónak számított ebben az időben, a szintén ezt a nevet viselő ikonikus magazin ugyanis szinte hamvaiból támadt fel az évtized legelején, miután 1988-ban Anna Wintour megkapta a főszerkesztői széket. A szigoráról híres Wintournak köszönhetően az újság ismét nagy jelentőséggel bírt a divatszakmában, ez pedig Madonna sikerszerzeményére is nagy hatással volt.
Meleg szubkultúra ihlette a dalt
Bár elsőre tényleg úgy tűnhetett, hogy a számot a divatmagazin tiszteletére írták, a Vogue-ot valójában elsősorban a ballroom kultúra ihlette, mely egy, a hetvenes évek legvégén, a New York-i afroamerikai és latinó, meleg és transznemű közösség körében kialakult szubkultúra. A közösség számára kibérelt báltermekben megrendezett verseny az önkifejezés egyedülálló formája volt, melynek szerves részét képezte a vougeing névre hallgató táncstílus. A voguingot a finom kézmozdulatok mellett a táncosok modelleket imitáló pózai jellemzik. Egy-egy mozdulatot követően a táncos gyakorlatilag megdermed az adott pózt tartva úgy, ahogy akár Vogue címlapfotó is készülhetne róla – innen ered a stílus neve.
A számhoz készült videóklipben Madonna ráadásul két, a közösségből érkező táncossal, Jose Gutierez és Luis Xtravaganzával dolgozott együtt, akik végül még világkörüli turnéjára is elkísérték. A ballroom-kultúra az utóbbi pár évben újból előtérbe került, a Ryan Murphy nevével fémjelzett Pose című sorozatnak köszönhetően, mely a szubkultúra hátterét, alakjait és a társadalomra gyakorolt hatását mutatja be. Az Emmy-jelölt sorozat második évadában kiemelt szerepet kap Madonna dala, mely szinte valamennyi epizódban felcsendül legalább egyszer.
A dal hatására a voguing rövid időn belül a mainstream kultúra része lett, megerősítve ezzel Madonna szerepét az LMBTQ-közösségben.
A ballroom kultúráról Jennie Livingston dokumentumfilmet is rendezett, amit 1991-ben mutattak be. A Paris is Burningezen a linken tekinthető meg.
A rapbetét nem volt része az eredeti dalszövegnek
Madonna és Shep Pettibone 1993-ban
Instagram/@/i_collect_madonna
A dal egyik legikonikusabb része, amikor Madonna egy 90-es évekre jellemző rapbetéten belül felsorolja tizenhat, az 1920-as és 50-es évek között élt és dolgozó hollywoodi sztár nevét. Bár a dal sikerét tekintve valóban ez az egyik legfontosabb elem, az eredeti dalszövegnek nem alkotta részét: miközben rögzítették a Vogue-ot, Madonna zenei producerének, Shep Pettibone-nak az az ötlete támadt, hogy a dal middle eight részét (általában a dalok közepén, az eredeti stílustól lényegesen eltérő nyolc hangsor – a szerk.) egy rapbetéttel kellene kitölteni.
Szintén Pettibone tette a javaslatot a hollywoodi hírességek neveire, így Madonna és a zenei producer gyorsan összeírtak egy listát, amit az énekesnő percekkel később már fel is énekelt. A rapbetétben – a teljesség igénye nélkül – a következő nevek hangzanak el: Greta Garbo, Marilyn Monroe, Marlon Brando, Jimmy Dean, Grace Kelly, Fred Astaire, Katharine Hepburn vagy épp Bette Davis.
