Véres Máriát VIII. Henrik kényszerítette, hogy törvénytelen gyermeknek vallja magát
I. Mária Bloody Maryként, vagyis Véres Máriaként vonult be a történelembe, a név pedig nem véletlen: uralkodása alatt protestánsok százait küldte máglyára. Életének első szakasza meglehetősen tragikus volt, hiszen fiatalon elveszítette anyját, rangját és apja szeretetét, majd olyan nyilatkozat aláírására kényszerült, amely saját származását kérdőjelezte meg.
Tudor Mária 1516-ban született VIII. Henrik és Aragóniai Katalin egyetlen felnőttkort megérő gyermekeként. Fiatalon apja büszke volt rá, anyja pedig gondoskodott megfelelő oktatásáról. Később felmerült, hogy Európa több uralkodóházába is beházasodhatna, ám helyzete gyökeresen megváltozott, amikor Henrik férfi örökös híján megpróbálta érvényteleníttetni Katalinnal kötött házasságát. Eközben már Boleyn Annával is viszonya volt.
Miután a pápa nem járult hozzá a házasság érvénytelenítéséhez, Henrik szakított Rómával, és saját egyházi fennhatóságát is megerősítette Angliában. Katalin elveszítette királynéi rangját, Máriát pedig megfosztották hercegnői címétől, mivel szülei házasságát semmisnek tekintették. A lányt elszakították édesanyjától is, akivel többé nem találkozhatott. Mária ragaszkodott katolikus hitéhez és állította, hogy szülei házassága törvényes volt, ezért egyre élesebb konfliktusba került apjával.
Helyzetét tovább nehezítette, amikor 1533-ban megszületett féltestvére, Erzsébet. Miközben az udvar hivatalosan Erzsébetet tekintette törvényes örökösnek, Mária továbbra sem volt hajlandó elfogadni saját törvénytelen származását.
1536-ban néhány hónapon belül két nagy fordulat következett a történetében. Januárban meghalt az édesanyja, májusban pedig kivégezték Boleyn Annát. Mária abban reménykedett, hogy apjával rendeződhet a kapcsolata, Henrik azonban feltételekhez kötötte a békülést. Máriának írásban kellett elfogadnia, hogy apja az angliai egyház legfőbb vezetője, valamint azt is, hogy Henrik és Katalin házassága törvénytelen volt. Ezzel lényegében saját korábbi hercegnői státuszát és törvényes származását kellett megtagadnia. Mária végül aláírta a nyilatkozatot, ugyanis attól tarthatott, hogy ellenállása akár az életébe is kerülhet.
A megalázó kompromisszum után visszatérhetett az udvarba, kapcsolata apjával rendeződött, és később ismét bekerült a trónöröklési rendbe. Henrik 1547-es halála után Mária másik féltestvére, a protestáns VI. Eduárd lett a király, akit apja rendelkezése szerint Mária, majd Erzsébet követett volna. Eduárd halála előtt megpróbálta megakadályozni katolikus féltestvére trónra kerülését, és Lady Jane Greyt jelölte utódjának. Mária jelentős támogatást szerzett, és 1553-ban, 37 évesen Anglia első saját jogán uralkodó királynője lett.
Uralkodásának egyik fő célja Anglia katolikus vallási rendjének helyreállítása volt. A protestánsok üldözése során több száz embert végeztek ki, sokukat máglyán égették el. Innen ered a később elterjedt Véres Mária elnevezés, amely évszázadokra meghatározta a róla kialakult képet.
Mária 1554-ben ment hozzá Fülöp spanyol herceghez, a későbbi II. Fülöp spanyol királyhoz és minden erejével örököst szeretett volna. Kétszer is úgy tűnt, hogy várandós, ám egyik alkalommal sem született gyermek. Mária így örökös nélkül halt meg 1558-ban, öt évvel trónra lépése után. Utóda az a féltestvére lett, akinek születése évtizedekkel korábban hozzájárult ahhoz, hogy Mária elveszítse saját helyét az udvarban. I. Erzsébet uralkodása végül jóval hosszabbnak és történelmi szempontból meghatározóbbnak bizonyult.
Olvasd el ezt is!