Babonának azokat a hiedelmeket nevezzük, amelyeket általában a szerencse, a védelem vagy a megmagyarázhatatlan jelenségek befolyásolására használunk, miközben két olyan esemény között feltételezünk ok-okozati kapcsolatot, amelynek semmi közük egymáshoz. Ezek a hiedelmek területenként változnak, de akadnak köztük olyanok is, amiket szinte a világ minden pontján ismernek. Most eláruljuk, hogy honnan ered a négy legelterjedtebb babona!
A fekete macska, vagyis a szerencsétlenség okozója
Egy ideig szent állatok, később a szerencsétlenség hordozói voltak a fekete macskák
Photo by Andreea Popa on UnsplashMind közül talán ez a leginkább széles körben elterjedt hiedelem. Olyannyira, hogy ha fekete macskát látunk átmenni előttünk az úton, még akkor is megállunk egy pillanatra, ha egyébként nem is hiszünk a babonákban. A macskák megítélése sokat változott az évszázadok alatt:
az ókori egyiptomiak még szent állatnak tartották, ám a kereszténység megjelenésének köszönhetően egyik pillanatról a másikra az ördög földi megtestesítőjeként tekintettek rájuk.
A középkorban aztán a boszorkányokkal is összefüggésbe hozták, ami végleg megpecsételte a macskák – különösen a feketék – sorsát. A hazánkban is elterjedt hiedelem szerint ha balról jobbra megy át előttünk az állat, akkor szerencsénk lesz, ha fordítva, akkor viszont balszerencsés eseményekre számíthatunk.
Ez is érdekelhet! Bevallani a lehetetlent – 5 tény az európai vérfarkasperekről
Péntek 13. – a nap, amitől mindenki tart
A tizenhármas szám és a péntek közti kapcsolat két külön eseményből alakult ki
Photo by Anne Nygård on UnsplashA közhiedelem szerint, ha az adott hónap tizenharmadik napja péntekre esik, akkor nem is érdemes kimozdulni otthonról, hiszen a balszerencse garantált. Szerencsére ez viszonylag ritkán fordul elő, bár 2026-ban például háromszor is megtörténik majd. A 13-as számnak sok kultúrában negatív a megítélése: az északiak szerint ez a szám Lokit, a csalás istenét jelöli, míg a keresztény kultúrkörben Júdás volt a tizenharmadik vendég az utolsó vacsoránál, aki végül elárulta Jézust.
Pontos ismeretek nincsenek arról, hogy a pénteki nap hogyan is került bele a babonába, de sokak szerint
ennek az oka az lehet, hogy Amerikában egy időben csak péntekenként tartottak kivégzéseket.
A babonának pedig remekül megágyaztak a különböző könyvek és sorozatok, amelyek mind ennek a szerencsétlennek tartott napnak a történetét járják körbe.
A szerencse hordozói: a kéményseprők
A kéményseprők szerencsét hoznak a babona szerint
Photo by Bozhin Karaivanov on UnsplashBár a mai világban egyre ritkábban találkozunk kéményseprőkkel, de ha ez mégis megtörténik, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy szerencse ér majd minket – a babona szerint ugyanis az ezt a szakmát gyakorlók kifejezetten pozitív eseményeket vetítenek előre. Többféle teória is létezik, hogy miért alakult ki ez a hiedelem. Az egyik szerint
I. Vilmos angol királyt 1066-ban majdnem elütötte egy elszabadult lovaskocsi és épp egy kéményseprő volt az, aki megmentette az életét.
Egy ennél jóval romantikusabb verzió szerint egyszer egy kéményseprő a munkája végzése közben fennakadt egy láncon és majdnem megfulladt, amikor egy nő megmentette az életét és végül szerelembe estek egymással. Ezért például Angliában hosszú házasságot jelent, ha az esküvőn részt vesz egy kéményseprő is, akivel a szokások szerint kezet is kell fogni a ceremónia során. A hírek szerint egyébként ez történt II. Erzsébet és Fülöp herceg esküvőjén is.
Ezt is olvasd el!4 kultúra, ahol egészen bizarr fóbiákkal küzdenek az emberek
A törött tükör, ami hét év boldogtalanságot hoz
Az összetört tükör már az ókori Rómában is balszerencsét jelentett
Photo by Savannah B. on UnsplashA tükröket mindig is szorosan hozzákapcsolták a különböző spirituális eseményekhez, amit elsősorban az ókori rómaiaknak köszönhetünk.
Ők ugyanis úgy tartották, hogy a tükör egy másik világba vezet és ha összetörik, az azt jelenti, hogy a mi lelkünk is összetört.
És hogy miért éppen hét évig tart a boldogtalanság? Ez szintén a rómaiak miatt alakult így, akik úgy hitték, hogy az emberi élet hétéves ciklusokra bontható.
Egy másik teória szerint a hét év boldogtalanság valójában arra utalt, hogy nagyjából hét évet vett igénybe, hogy egy szolga kemény munka árán újra elkészítse az előzőleg összetört tükröt.
