Barbe-Nicole Ponsardin 1777-ben született egy tehetős reimsi családban. Apja textilgyáros és politikus volt, ő pedig 21 évesen ment hozzá François Clicquot-hoz, akinek családi vállalkozása gyapjúkereskedelemmel, bankügyletekkel és pezsgőkészítéssel foglalkozott. Férje néhány év alatt évi nyolcezerről mintegy hatvanezer palackra növelte az eladásokat, ám hét évvel a házasságkötésük után meghalt.
Clicquot 27 évesen maradt özvegyen. A korban a nők gazdasági mozgástere erősen korlátozott volt, ő mégis úgy döntött: átveszi a vállalkozást. Apósától jelentős anyagi támogatást szerzett, saját örökségét is kockára tette, és Alexandre Fourneaux borszakértővel kezdett együtt dolgozni. Az első időszak azonban nem nevezhető sikertörténetnek: az eladások évi tízezer palackra estek vissza.
Clicquot ekkor a minőség javítására koncentrált. 1810-ben évjáratos pezsgőt készített, majd néhány évvel később egy olyan módszerrel állt elő, amely alapvetően megváltoztatta a champagne készítését. A palackos másoderjedés után visszamaradó élesztő és üledék addig zavarossá tette az italt. Az asszony ezért egy olyan állványt alkalmazott, amelyben a palackokat ferdén helyezték el, majd fokozatosan forgatták és egyre inkább nyakkal lefelé döntötték, így az üledék a palack nyakánál gyűlt össze, ahonnan könnyebben eltávolíthatták. Az eljárás alapelve ma is része a tradicionális pezsgőkészítésnek.
A legmerészebb döntései azonban a napóleoni háborúk idején születtek. A konfliktusok és a kereskedelmi korlátozások szinte ellehetetlenítették a francia borok exportját, Clicquot mégis mindenáron el akarta érni az orosz piacot. Egy időben még az is felmerült, hogy kávéshordókba rejtve juttassák ki a palackokat, később pedig 10 550 palackot küldött útnak egy holland hajón Szentpétervár felé.
A vállalkozás kockázatos volt, de bevált. A szállítmány gyorsan elfogyott, ezért újabb 12 780 palackot küldtek Oroszországba. A Clicquot hamar népszerű lett az arisztokrácia körében, és a hagyomány szerint I. Sándor cár is a ház rajongójává vált. Mire Európa lassan maga mögött hagyta a napóleoni háborúkat, Clicquot már megszerezte magának az egyik legfontosabb külföldi piacot.
Az üzletasszony élete végéig figyelemmel kísérte a vállalat ügyeit, és amikor a piacon hamisított Clicquot-palackok jelentek meg, bíróságra vitte az ügyet. Barbe-Nicole Clicquot 1866-ban halt meg. Ekkor vállalata már évente mintegy 750 ezer palackot értékesített, az általa bevezetett pezsgőkészítési eljárások közül pedig több alapelve ma is része a champagne világának.
Olvasd el ezt is!