Nepál

Már csak egy ember beszéli a különleges nyelvet, amiben nincs szó az igenre és a nemre

A kusundát a kutatók egy Himalája-környéki ősnyelvnek tartják. Holtnak ugyan nem nevezhető, mára azonban már csupán egyetlen ember beszéli. Különböző kulturális intézetek nagy erőket fordítottak az utóbbi időben a nyelv, valamint a hozzá kapcsolható kultúra megmentésére.


A kusundák egykor félig nomád életmódot folytatott, az erdő királyainak is nevezték őket. Nepál népessége azonban nőtt, az őserdők területe csökkent, ezáltal pedig ez a közösség is beleolvadt a többségi társadalomba. Az asszimiláció által viszont hamar elvesztették az őseiktől örökölt kultúrát és nyelvet.

Ez is érdekelhet: 4 csodálatos nemzeti park, ami bakancslistáért kiált

Az identitásvesztett és elszegényedett kisebbséghez már csupán 273-an tartoztak a 2011-es népszámlálás szerint. A nyelvet pedig már csak egy ember beszéli folyékonyan, aki nem más, mint a 48 éves Kamala Khatri.

A nő korábban nem kívánta továbbadni tudását gyerekének, ezt megbánva azonban jelenleg már egy 10 fős csoportot tanít kusundát.

A nyelvi szabályok igen különlegesek, nyelvészek szerint semmihez sem hasonlíthatóak. Nincs igen és nem szócska, és nincsenek irányokat jelölő kifejezések sem. Az igeidők is egyediek: a múltbéli eseményeket például tapasztalatokkal párosítják.

Ezt is olvasd el! Így hangozhatott az ókori egyiptomiak ősi nyelve

A Kusunda megőrzésére irányuló erőfeszítések a nepáli nyelvi bizottság kezdeményezésére folynak. Kusunda nyelvtanfolyamokat indítottak, különösen a fiatalabb generációt célozva meg, mint például a 18 éves Hima Kusunda, aki két éve tanulja a nyelvet — idézi a HelloMagyar a BBC cikkét.

Mi lehet a megoldás?

Mint sok más esetben, a számítástechnika jelentheti itt is a választ a problémára. A német NowHere Media vállalat készített olyan meganimált dokumentumfilmeket, amelyek bemutatják a kusunda kultúra elemeit, így a nyelvet is. Célkitűzésük egy bárki számára hozzáférhető archívum létrehozatala.

A kusundák és a velük egy cipőben járó kihalófélben lévő kisebbségek számára nyelvük és kultúrájuk megóvása nemcsak a hagyományok előtti tisztelgés miatt fontos, hanem ezekkel a kapaszkodókkal szerezhetik vissza identitásukat is. Ez pedig egyaránt kulcs lehet a történelmi traumák és szociális egyenlőtlenségek kezelésében.

A figyelmetekbe ajánljuk