Mindenki kínainak hiszi, pedig máshonnan ered a szerencsesüti

Sokan úgy gondolják, hogy a szerencsesüti évszázadok óta a kínai konyha része, a valóság ezzel szemben az, hogy Kínában hosszú ideig szinte teljesen ismeretlen volt. A legtöbb történész és gasztronómiatörténész egyetért abban, hogy elődje Japánban jelent meg, méghozzá évszázadokkal ezelőtt.

A kutatások szerint már az Edo-korszakban, vagyis 1603 és 1868 között léteztek olyan hajtogatott édességek, amelyekben rövid üzeneteket rejtettek el. Ezeket a tsujiura szenbei néven ismert süteményeket rizsalapú tésztából készítették, és közmondások, jóslatok, tréfás megjegyzések vagy korabeli dalszövegek részletei kerülhettek beléjük. A kis papírdarabok nem feltétlenül a jövőről szóltak. Inkább beszélgetést indítottak, és könnyed játékot kínáltak egy étkezés végére.

A mai szerencsesütihez vezető út az Egyesült Államok nyugati partján folytatódott, írja a CNN. A 20. század elején japán bevándorlók magukkal vitték ezt a hagyományt, San Franciscóban és Los Angelesben pedig több vállalkozás is része lett a történetének. A legtöbb kutató a San Franciscó-i Japanese Tea Gardent tartja az egyik legfontosabb helyszínnek, ahol a sütemény amerikai változata ismertté vált.

A roppanós édesség hamar megjelent japán és kínai éttermekben is. A második világháború idején azonban sok japán üzem működése megszakadt, miután számos japán származású amerikait internálótáborokba zártak. A gyártást kínai tulajdonú vállalkozások vették át, a szerencsesüti pedig a következő évtizedekben főleg az amerikai kínai éttermeken keresztül terjedt el. Innen ered az a képzet is, hogy a szerencsesüti kínai eredetű édesség

A süti később önálló kulturális jelképpé vált. Az Egyesült Államokban a rejtett üzenetek gyakran tükrözik annak a közösségnek a humorát, nyelvét vagy tapasztalatait, ahol készülnek. Vannak éttermek, ahol családi mondások, aktivisták idézetei vagy társadalmi ügyekhez kapcsolódó gondolatok kerülnek a papírokra. Így a szerencsesüti egyszerre maradt játékos éttermi gesztus, és vált apró üzenethordozóvá.

A hagyományos szerencsesüti-gyártók száma mára csökkent, de az édesség népszerűsége nem tűnt el. Éppen az adja az erejét, hogy egyszerű, ismerős és könnyen alakítható. Egy hajtogatott sütemény, amelyet a legtöbben kínainak gondolnak, valójában japán előzményekből, amerikai éttermi kultúrából és bevándorlói történetekből formálódott olyanná, amilyennek ma ismerjük.