A történelem legbizarrabb tragédiája: amikor 60 nemes fulladt bele egy középkori vécébe
Egy terem tele főurakkal, feszült tárgyalás, csillogó övek, nehéz köpenyek és komoly politikai vita. Aztán egyetlen reccsenés, és az egész társaság eltűnik a padló alatt. Az 1184-es erfurti latrinakatasztrófa minden idők egyik legbizarrabb középkori tragédiája lett: mintegy hatvan nemes zuhant az épület alatt kialakított vécé emésztőgödrébe.
1184 nyarán Erfurtban gyűlt össze a Német-római Birodalom számos befolyásos nemese és egyházi vezetője. A tanácskozást a mindössze 18 éves VI. Henrik német király, Barbarossa Frigyes császár fia vezette, aki azért érkezett a városba, hogy lezárjon egy évek óta húzódó birtokvitát III. Lajos türingiai tartománygróf és Konrád mainzi érsek között.
A konfliktus Oroszlán Henrik bukása után éleződött ki. A nagy hatalmú herceget Barbarossa Frigyes megfosztotta birtokaitól, ezek felosztása pedig hosszú vitákat indított el a birodalom előkelői között. A helyzet végül annyira elmérgesedett, hogy a császár fiának kellett közvetítenie.
A találkozót egy emeleti nagyteremben tartották. A terem zsúfolásig megtelt, a faszerkezet pedig már nem volt jó állapotban. A korhadt gerendák egyszer csak megadták magukat, a padló beszakadt, a résztvevők pedig az alsó szintre zuhantak. A becsapódás ereje a következő födémet is áttörte. A terem alatt viszont nem pince vagy raktár húzódott, hanem egy nagyméretű latrinagödör, amely a középkori vécék hulladékát gyűjtötte össze. A lezuhanó tömeg egy része egyenesen ebbe esett.
A krónikák szerint körülbelül hatvanan haltak meg. Volt, akivel a zuhanás végzett, másokra gerendák és törmelék zuhant, többen pedig az emésztőgödörben fulladtak meg. Az áldozatok között grófok, lovagok és más előkelőségek is voltak, így a baleset a korszak politikai elitjét is súlyosan érintette. VI. Henrik és Konrád érsek csak azért kerülte el a zuhanást, mert a szerencsétlenség pillanatában egy kőből épített ablakmélyedésben beszélgettek. Miközben alattuk eltűnt a terem, ott kapaszkodtak, amíg létrákkal ki nem mentették őket. III. Lajos lezuhant a padlóval együtt, de túlélte a katasztrófát.
Az eseményt ma erfurti latrinakatasztrófaként ismeri a történettudomány. Bár néhány részlete bizonytalan, több középkori krónika is megemlíti. A békéltető tárgyalás végül nem a politikai eredménye miatt maradt emlékezetes. A vita megoldása helyett egy korhadt padló és egy középkori vécé írta be Erfurt nevét a történelem egyik legbizarrabb fejezetébe.
Olvasd el ezt is!