A szakértők szerint a tudományos felfedezések 30-50 százaléka valamilyen módon a véletlen műve. Ennek ellenére akár átok, akár áldás, ezek a találmányok az elmúlt két évszázadból így vagy úgy, de megváltoztatták a világot.
Műanyag
Bár a korábbi műanyagok szerves anyagokra támaszkodtak, az első teljesen szintetikus műanyagot 1907-ben találták fel, amikor Leo Hendrik Baekeland véletlenül megalkotta a bakelitet. Kezdeti törekvése az volt, hogy feltalálja a sellak helyettesítőjét. Baekeland a formaldehidet fenollal, a szén hulladéktermékével kombinálta, és a keveréket hőnek vetette alá. A sellakszerű anyag helyett véletlenül egy olyan polimert hozott létre, amely abban volt egyedülálló, hogy hő hatására nem olvadt el. Az új hőre keményedő műanyagot a telefonoktól kezdve az ékszereken át az órákig mindenhez felhasználták.
Ez volt az első olyan szintetikus anyag, amely valóban önállóan megállta a helyét. Ugyanis nem egy természetes anyag, például az elefántcsont vagy teknőspáncél „hamisítására" használták, és ezzel az új szintetikus anyagok korszakát nyitotta meg, amely a mai napig nem hagyott alább.
Gyufa
Próbáljunk belegondolni abba, hogy milyen lenne mostantól internet nélkül éni újra, vagy akár elektromosság nélkül. Furcsa, nem de? És akkor most képzeljük el azoknak az embereknek az életét, akik a gyufa feltalálása előtti időszakban éltek. Maga a horror.
1826-ban John Walker észrevett egy száradt csomót a keverőpálcájának végén, miközben vegyszereket kevert össze.
Amikor megpróbálta azt lekaparni, voilá: szikrák és láng.
A felfedezést kihasználva Friction Lights néven hozta forgalomba az első gyufát, és a gyógyszertárában árulta. A kezdeti gyufák kartonpapírból készültek, de hamarosan lecserélte őket három hüvelyk hosszú, kézzel vágott fadarabokra. A gyufákat egy dobozban szállították, amelyhez egy darab csiszolópapírt is adtak.
Penicillin
Bár az antibiotikumok – legfőképp napjainkban – túlzott használatuk miatt egyre rosszabb hírnévre tettek szert, vitathatatlan, hogy az élet előttük megzabolázhatatlan fertőzésekkel és súlyos betegségekkel volt tele.
A penicillin volt az első antibiotikum, amit 1929-ben fedeztek fel teljesen véletlenül, amikor egy fiatal bakteriológus, Sir Alexander Fleming rendet rakott a laboratóriumában. Szabadságáról tért vissza, amikor észrevette, hogy egy Staphylococcus baktériumokat tartalmazó Petri-csészét fedetlenül hagyott.
Ekkor tudatosult benne, hogy a tenyészeten lévő penész rengeteg baktériumot elpusztított.
A penészgombát penicillium notatumként azonosította, és további kutatások során megállapította, hogy más baktériumokat is elpusztít, és akár kis állatoknak is adható káros mellékhatás nélkül. Egy évtizeddel később Howard Florey és Ernst Chain ott folytatta, ahol Fleming abbahagyta, és izolálták a penészgombában található baktériumölő anyagot: a penicillint. Később pedig természetesen az emberek is megkaphatták.
Ők hárman 1945-ben orvosi Nobel-díjat kaptak „a penicillin felfedezéséért és a különböző fertőző betegségekben kifejtett gyógyító hatásáért".
Mikrohullámú sütő
A jövő újdonsült, ultramodern, sci-fi konyhai eszköze"
– gondolták ezt a 20. század elején.
A mikrót 1946-ban fedezték fel, amikor az amerikai Raytheon vállalat a radarvédelemben használt háborús magnetroncsöveken dolgozott. Percy Spencer, a cég mérnöke éppen munka közben vette észre, hogy a zsebében lévő csoki a mikrohullámok hatására olvadni kezdett.
Spencer ezután kifejlesztett egy főződobozt, és megállapította, hogy amikor az ételeket a mikrohullámú energiával melegítették, sokkal gyorsabban megsültek és megmelegedtek. Lustább pillanatainkban legyünk hálásak Mr.Spencernek!
