Csütörtökön egy egyiptomi régészeti misszió bejelentette, hogy megtalálták a 3000 éves „elveszett aranyvárost", amelyet a homok temetett maga alá az ókori Luxorban.

Záhi Havvász tekintélyes egyiptomi régész, egykori régiségügyi miniszter elmondása szerint, számos külföldi expedíció kereste már az aranyvárost de eddig mind kudarcot vallott.

A felkelő Aton (napisten) nevet viselő város története III. Amenhotep fáraó korába nyúlik vissza, de még Tutanhamon korában is használatban volt - írja az MTI az al-Ahram egyiptomi napilapot szemlézve.

Záhi Havvász szerint ez az Egyiptom területén valaha talált legnagyobb ókori város.

A egyik legnagyobb egyiptomi uralkodó, az i.e. 1391-től 1353-ig trónon ülő III. Amenhotep, a 18. dinasztia kilencedik királya alapította. A várost – amely korának legnagyobb közigazgatási és ipari települése volt – III. Amenhotep nyolc éven át együtt irányította fiával, a legendás IV. Amenhoteppel, későbbi nevén Ehnatonnal.

A misszió 2020 szeptembere óta végzett ásatásokat, és végül egy jó állapotban fennmaradt város került elő, csaknem hibátlan falakkal és hétköznapi használati tárgyakkal teli termekkel.

Ráadásul sikerült kiásni a város több utcáját is, ezek mentén házakat is, amelyeknek falai elérik a három métert.


„Az elveszett aranyváros feltárása a második legjelentősebb felfedezés Tutanhamon sírjának megtalálása óta"

– jelentette ki Betsy Brian, az amerikai Johns Hopkins Egyetem egyiptológia professzora.

Az amerikai tudós szerint a felfedezés fényt deríthet a történelem egyik legnagyobb rejtélyére:

hogy Ehnaton fáraó és felesége, Nofertiti miért döntött az Ahet-Atonba – a mai Amarnába – , az Ehnaton által 1346-ban alapított új fővárosba költözés mellett.

A várost III. Ramszesz Medinet Habu-i temploma és III. Amenhotep memnóni temploma között találták meg. Az ásatás során feltárták III. Amenhotep három királyi palotáját valamint a birodalom közigazgatási és ipari központját.

A város korát gyűrűk, szkarabeuszok, festett cserépedények és III. Amenhotep kartusát viselő agyagtéglák erősítik meg. Találtak borosedényeket lezáró agyagkupakokat is. A déli részen pedig pékséget és főzésre és étel-előkészítésre szolgáló területet találtak kemencékkel és cserép tárolóedényekkel.

A város második, részben még feltáratlan része lehetett a közigazgatási központ és a lakónegyed, mivel itt nagyobb és jól elrendezett építményeket találtak. A területet egy cikkcakkos fal veszi körül, amelyen át csak egyetlen bejárat nyílik a belső folyosókra és a lakónegyedekbe.

A misszióvezető elmondta, hogy a cikkcakkos falak az ősi egyiptomi építészet egyik ritka elemét képezik, amelyet főleg a 18. dinasztia végén használtak.

A város egy harmadik részén pedig egy műhelyt találtak, ahol többek között templomok és melléképületeik építésére használt, III. Amenhotep kartusát (nevét) viselő sártéglákat gyártották.

Az ásatások során feltártak fonó- és szövőeszközöket, továbbá üveggyártási salakot.

Egyelőre vizsgálják azokat a leleteket, amelyeket két szokatlan sírhelyen találtak. Az egyik teremben egy tehenet vagy bikát temettek el, a másik sírban egy ember nyugszik oldalra kinyújtott karokkal és térdei köré tekert kötél maradványaival.

Szinte biztosra vehető, hogy a misszió még közel sem talált meg mindent, így a következő hónapokban rengeteg új felfedezésre lehet számítani.


Friss

Gondolkodásunkat részben anyanyelvünk irányítja – elmondjuk, miért!

Hiába beszélünk egy-egy nyelven szinte tökéletesen, a félreértések még így is rendszeresek lehetnek. Mitől lehet ez?

TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS
A figyelmetekbe ajánljuk