Újabb páratlan felfedezés.
Az ókori Egyiptom történetének három különböző korszakából való 110 sírt, köztük a történelem előtti időkből származó temetkezési helyeket tártak fel régészek a Nílus deltájánál fekvő Dakahlija kormányzóságban – írja az MTI az egyiptomi idegenforgalmi és régészeti minisztérium közleménye alapján.
Megszokhattuk, hogy Egyiptomban a mai napig folyamatosan újabb és újabb felfedezéseket tesznek: pár hete írtuk meg, hogy egy egyiptomi régészeti misszió megtalálta a 3000 éves „elveszett aranyvárost", amelyet a homok temetett maga alá az ókori Luxorban.
A mostani felfedezés is jelentős:
„A felfedezés tovább gyarapítja az ókori Egyiptom történetével kapcsolatos ismereteinket, mivel a leletek három különböző civilizációból származnak"
– mondta Musztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára.
Ezek a predinasztikus kor, amely Egyiptom történelmében a dinasztiák korát megelőző időszak volt (i.e. 6000–3150), a Nagada III. periódus, amely a Nagada-kultúra utolsó fázisa volt az i.e. 3200 és i.e. 3000 között, valamint a második átmeneti kor (i.e. 1782–1570), amikor a hükszoszok uralták az ókori Egyiptomot.
A predinasztikus korból (az alsó-egyiptomi Boto I. és II. civilizáció idejéből) származó 68 sír többsége kerek vagy ovális, a bennük lévő múmiák összegörnyedve fekszenek bal oldalukon.
A sírok egy része agyagedényekben eltemetett újszülöttek maradványait őrzi.
A második átmeneti korhoz kötődő 37 sírból 31 négyszögletes és 20-85 centiméter mély. A többiben fiatal gyerekeket temettek el agyagszarkofágokban. A Kairótól nagyjából 150 kilométerre északkeletre fekvő régészeti lelőhelyen feltárt sírok közül öt származik a Nagada III. periódusból.
A régészek temetkezési agyagedényeket, amuletteket, kőedényekbe faragott szkarabeuszokat, kőeszközöket és fülbevalókat is találtak a helyszínen, ahol tovább folytatódnak az ásatási munkálatok.
