Ha mindig is szerettél volna örökké élni, de nem érnéd meg azt, amíg esetleg feltalálnak olyan technológiát, amivel ez lehetséges, egy cég vállalja, hogy a testedet halálod után megörzi egy fagyasztókamrában akár évszázadokig is. Sőt, ha csak a fejedet szeretnéd konzerválni, olyant is tudnak, raádásul olcsóbb is.


Az Alcor Life Extension Foundation nevű szervezetet Linda és Fred Chamberlain alapította 1972-ben. A pár egy 1970-es kriogenikai konferencián ismerkedett meg, életüket pedig annak szentelték, hogy képesek legyenek az emberi testet épségben megőrizni, hogy a jövőben akár visszahozhatóak legyenek az életbe, ha már ott tart majd a technológia.

Where people go to wake up in the future: Inside a cryonics facility www.youtube.com

Cégük 220 ezer dollárért, vagyis nagyjából 64 millió dollárért vállalja, hogy lefagyasztja és konzerválja az ügyfeleik testét, akár évszázadokig is. Jelenleg 170 lefagyasztott testet konzervál az Alcor, köztük egyébként Fred Chamberlainét is, de özvegye is ezt tervezi temetés helyett, ha eljön az idő. Jelenleg 1700 ember fizetett a cégnek a haláluk utáni lefagyasztásért.

Na de hogyan konzerválják a testet?

YouTube/CNET

Az Alcor akkor veszi kezelésbe az embert, ha beállt a klinikai halál. Előny, ha ez közel történt a székhelyükhöz, a testet ilyenkor rögtön előhűteni kell, beállítva a hipotermiát, hogy minél épebben maradjon a folyamatig. Ezután jön egy jeges fürdő, majd gyógyszerekkel lelassítják a test metabolizmusát, intubálják a testet, hogy fennmaradjon a megfelelő oxigénszint, továbbá egy mechanikus szerkezetet építenek be, ami pumpálja magától a szívünket, hogy fennmaradjon a véráramlés.

Ezután a testbe juttatnak egy különleges „fagyásgátló szert", ami belülről eléri, hogy ne fagyjon szét teljesen a szervezet. A testünk 50-60%-a ugyanis víz, ami ha megfagy, elkezd kristályosodni, ez pedig belülről szétroncsolná a testünket az érdes felületével. A kripvédő folyadék, amit ilyenkor a szervezetbe juttatnak viszont megakadályozza ezt a kristályosodást, a testünkben levő folyadék amolyan üvegszerű lesz, így megóvva a belsőszerveinket és a vénáinkat a fagyással keletkező érdességtől.

Ha pedig ez mind kész, akkor leengedik a testet egy fagyasztókamrába óvatosan, ami folyékony nitrogént tartalmaz. Innentől pedig az erre feliratkozók -196 Celsius hőmérsékletben várhatják a technológiát, ami majd visszahozza őket az életbe.

Hogyan jövünk vissza az életbe?

National Cancer Institute/Unsplash

Az Alcor nem dolgozik ezen a technológián és csak vad találgatásai vannak, de szerintük 50-100 éven belül lesz már megoldás. Nem állítják, hogy egy biztos dolgot árulnak, szimplán egy esélyt, ami szerintük még mindig jobb, mint simán csak elásni vagy elégetni egy testet. Ugyanakkor akad tudományos eredmény, ami miatt ezt hiszik.

Például létezik már a nanotechnológia, amivel mikroszkopikus méretű molekuláris nanorobotokkal képesek minden sejtben a sérült koromoszómáinkat újakra cserélni. Továbbá gilisztákon és emlősök szervein végzett kutatások azt igazolják, hogy állatoknál akár lehetséges is lehet konzerválni és újra működésbe hozni a szerveiket, ugyanakkor még semmilyen lény agyát nem sikerült újra működésbe hozni a halálból visszahozva.

Ha csak a fejedet konzerváltatod, az olcsóbb

YouTube/CNET

Ha a teljes fagyasztás ára soknak tűnik, a szervezetnek van egy olcsóbb ajánlata is, ami (csak) 80 ezer dollárba, vagyis nagyjából 23 millió forintba kerül, ugyanakkor sokkal bizarrabb ez az opció. Ugyanis, ha nem ragaszkodunk az egész testünkhöz, szimplán eltávolítják a kulccsontunktól felfele a fejünket és csak azt tárolják. Ez furcsának tűnhet, de egyébként talán több értelme van, mint az egész testünk konzerválásának, még ha picit merészebbet is kell hozzá álmodni.

A technológiájuk fő fokusza, hogy az emberi agyat minél jobb állapotában megőrizzék, ugyanis nem csak a kognitív funkcióinkkért felel, de az agyunk tárolja a memóriánkat is. Az Alcor szerint ha már ott tart a tudomány, hogy képesek leszünk feltámasztani embereket, akkor egészen biztosan az agyunkból vett sejtjeinkkel képesek leszünk újranöveszteni gyakorlatilag a régi testünket, akár fiatalabb és jobb kiadásban, betegségektől mentesen.

Sőt, akár álmodhatunk merészebbet is, és egy emberi test helyett a tudatunkat ültethetjük nem fizikai terekbe is, robottól kezdve egészen számítógépekig, amiben az emlékeink alapján létrehoznak majd egy szimulációt, amibe a tudatunkat feltöltve az emlékeink alapján kvázi újra élhetnénk a saját kis valóságunkban.

A tudomány válasza a fagyasztásra egy nagy NEM. Egyelőre

YouTube/CNET

Rengeteg kritikusa van a fagyasztásos testkonzerválásnak. Az egyik probléma vele ugyanis, hogy az agy nagyon érzékeny, ha pedig évszázadokig ennyire hidegben tartják, előfordulhat, hogy sérülhetnek benne sejtek. Mielőtt egyáltalán eljuthatnánk addig, hogy megoldjuk a testek feltámasztását, meg kell oldanunk az agy tökéletes állapotában történő megőrzését és tartósítását, amit még mindig nem oldottunk meg.

Ken Hayworth neurológus, aki dolgozott az Alcorban is, jelenleg egy Brain Preservation Foundation nevű szervezet vezetője, ami próbál párbeszédet teremteni a fagyasztásos tartósításon dolgozók és a nagyobb tudományos közösség között. Ő maga hisz abban, hogy egy nap képesek leszünk visszahozni embereket az életbe hasonló módszerekkel, ugyanakkor nagyon kritikus azzal, hogy a mostani technológia képes-e erre.

Egy kihívást is létrehozott a szakterület számára, gyakorlatilag felszólította a konzerváláson dolgozókat, hogy őrizzék meg tökéletes állapotban az agy szinaptikus kapcsolódását, ez felel ugyanis a hosszútávú memóriánkért, de egyelőre még senki nem felelt meg az ezzel kapcsolatos elvárásainak. Mindössze állatokon végzett kutatások jutottak ehhez közel, kutatók egy csoportja sikeresen megőrizte a disznók szinapszisait tökéletes állapotukban, de ez a módszer más, mint a konzerválás.

A fő probléma ugyanis az az aldehiddel stabilizált hidegkonzervációnak hívott módszerrel, hogy olyan balzsamozó folyadékot használnak hozzá, ami csak a szinapszist menti meg, az agyunkat nem hozza vissza már, csak a memóriát menthetjük el vele. A nagyobb baj, hogy élő emlősökön végezték a módszert, vagyis ahhoz, hogy a szinapszisunkat tökéletes állapotában megmentsük és tartósítsuk, szó szerint meg kell öljenek majd, ha embereken is kipróbálnák.

Túl bonyolult az agyunk

jesse orrico/Unsplash

Ken Miller vezető neurológus professzor szerint a legnagyobb kihívása annak, hogy visszahozzanak minket az életbe, hogy az agyunk túl bonyolult. Bár bizonyos funkcióiról és működéséről nagyon sokat tudunk, egyelőre fogalmunk sincs magáról a rendszerrül, ami ezt az egészet összeköti és összehangolja. Gyakorlatilag annyi szintje van az agy működésének, hogy meghaladja még a képzelőerőnket is elképzelni a rengeteg különböző szint összehangolt működését, túl komplex.

Erre jó példa talán, hogy szerinte ha mondjuk sikeresen meg tudnánk őrizni valakinek a memóriáját és a technológia is adott lenne ahhoz, hogy mondjuk szimulációkba feltöltsük, vagy akár számítógépekbe, ha mondjuk ugyanazt több számítógépre feltöltenénk, a különböző verziók különbözően reagálnának a környezetre és az őket körbevevő világra, és gyakorlatilag ugyanabból a memóriahálóból különböző emberek fejlődnének tovább. Szóval egyelőre még nagyon távol állunk attól, hogy örökké élhessünk, nagyjából több ezer évet saccol Miller erre.

Friss

explore.org

Óriási csata várható a legkövérebb medvék versenyén

Kivételesen jól sikerült a nyári felkészülésük a téli időszakra. Tényleg nagyon kövérek.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

A figyelmetekbe ajánljuk