Nap mint nap elhangoznak tanácsként, pedig a szakemberek már megcáfolták őket: a következőkben bemutatunk öt olyan, általánosságban elterjedt pszicho-tévhitet, amelyeknek ugyan van némi tudományos alapjuk, de abban a formában nem igazak, ahogy sokan gondolják.


A mosoly a boldogság titka

Rajzolt illusztr\u00e1ci\u00f3 lila h\u00e1tt\u00e9r el\u0151tt egy nevet\u0151 fogsorral

Getty Images

Valamilyen formában ez igaz is, azonban csak abban az esetben, ha alapjáraton semmilyen más érzelem nem befolyásolja éppen a hangulatunkat. Bár a közhiedelem szerint jót tesz, hogyha rossz kedvünkben is mosolyt erőltetünk az arcunkra, a tudományos megközelítés ennek az ellenkezőjét állítja: ha egy negatív érzelem kerített minket hatalmába, egy hamis mosolytól csak rosszabbul fogjuk érezni magunkat.

Egy kutatás szerint az elfojtott érzelmek megemelik a stressz-szintünket, és sokkal tovább időzünk a szomorú, vagy épp bosszantó dolgokon, mintha elfogadnánk és kifejeznénk az éppen aktuális érzelmeinket.

Kreatívabbak vagyunk csoportos ötletelés során

Rajzolt illusztr\u00e1ci\u00f3 s\u00e1rga h\u00e1tt\u00e9r el\u0151tt tapsol\u00f3 vid\u00e1m emberekkel

Getty Images

„Több fej többet ér" – tartja a mondás, ám ez nem mindig igaz. Valóban nagyon hasznos csapatban dolgozni, hiszen tanulni tudunk egymástól, és visszajelzéseket is kapunk, az American Institute of Graphic Arts felmérése szerint azonban a kreatív ötletelés három aspektuson is elbukik, ha azt csapatban végezzük.

  • Az egyik, hogy megáll az ötletelés, ha meghalljuk az első jó ötletet.
  • A második, amikor a nyomás hatására az ötletelés csoportos gondolkodássá alakul, és elvesznek az egyedi ötletek.
  • A harmadik, hogy hihetetlen nyomás alá kerülhetünk a kollégáink körében, akiket esetleg le akarunk nyűgözni, és ez a fajta stressz gátol minket a kreatív gondolkodásban.

A legjobb megoldás, ha egyénenként ötletelünk, és először csak kisebb csoportokban osztjuk meg azokat egymással, majd később kérünk visszajelzést a többi kollégánktól.

Az ellentétek vonzzák egymást

Rajzol illusztr\u00e1ci\u00f3 r\u00f3zsasz\u00edn h\u00e1tt\u00e9r el\u0151tt \u00f6lt\u00f6nyt visel\u0151 macsk\u00e1val \u00e9s kuty\u00e1val

Getty Images

Sokan hiszik, hogy egy tőlük nagyban különböző partner jó választás, hiszen vele lesz csak igazán érdekes és izgalmas a kapcsolat, ő az, akivel tökéletesen kiegészíthetik egymást. Ezt a tévhitet azonban kutatások sora cáfolja, amelyek szerint sokkal inkább kötődünk a hozzánk hasonló emberekhez. A hasonlóság pedig a hosszú távú kapcsolatok sikerességének indikátora, hiszen sokkal több mindenben értünk egyet azzal, aki hozzánk hasonlóan gondolkodik, és ugyanazokat a kommunikációs formákat részesíti előnyben, mint mi.

Ha kiadjuk a dühünket, hamarabb túlleszünk rajta

Rajzolt illusztr\u00e1ci\u00f3 s\u00e1rga h\u00e1tt\u00e9r el\u0151tt meglepett majomfejjel.

Getty Images

Akár csak az érzelmek elnyomása, azoknak határtalan kieresztése is káros. A legtöbben sajnos tévesen úgy hiszik, hogy legkönnyebben úgy adhatnak túl a dühükön, ha kiabálnak, káromkodnak, és kieresztik az egészet a világra – vagy épp a szeretteikre. A kutatások azonban ezt a hiedelmet is cáfolják: az őrjöngés csak erősíti a dühünket, sokkal több ideig leszünk sokkal haragosabbak, mint voltunk. Felfokozott érzelmeink kitombolása helyett inkább hagyjuk abba, ami bosszant minket, ismerjük meg a dühünk pontos forrását, és keressünk rá módot, hogy megoldjuk Vagy ha ez nem lehetséges, egyszerűen csak fordítsuk át azt a féktelen energiát valami másba: mozogjuk ki magunkból, vagy ha művésztípusok vagyunk, ragadjunk tollat, hangszert vagy ecsetet.

Jobb vagy bal agyféltekések vagyunk

Rajzolt illusztr\u00e1ci\u00f3 egy emberi agyr\u00f3l z\u00f6ld h\u00e1tt\u00e9rrel

Getty Images

Mindenki hallott már olyat, hogy egy igazán kreatív személyiség jobb agyféltekésnek, míg egy analitikus személy bal agyféltekésnek titulálta magát. A hiedelem, hogy mindnyájunknak van egy domináns agyféltekéje, amely meghatározza, mennyire vagyunk művészeik vagy logikusak, azon alapszik, hogy mely agyféltekénk milyen működésekért felelős. Az azonban, hogy az egyik dominánsabb lenne, mint a másik, teljesen téves gondolat. Tudományos kutatások szerint mindkét agyféltekénket egyenlő arányban használjuk. Életmódunk alapján bizonyos agyszakaszok ugyan erősebbé válhatnak, de ez csak az agy egyes részeire igaz, nem pedig a felére.

Friss

David Attenborough alig regisztrált Instagramra, máris rekorder

Nemes cél érdekében csatlakozott, hiszen ezt a csatornát is arra fogja használni, hogy megmutassa: a gleccserek olvadnak, a kontinensek égnek, a korallzátokony eltűnnek, az óceán élővilága elpusztul, és sajnos a lista itt nem ér véget.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

A figyelmetekbe ajánljuk