Szirákon, egy nógrádi faluban van a laboratórium, ami egy kis családi vállalkozásból nőtte ki magát, és mára már több mint 50 országba szállítanak a „fehér porból".
Egy magyar biológuspár, Török Alexandra és Lukács Noémi kifejlesztettek egy olyan antitestet, ami egyfajta genetikai szenzorként működik, ami fontos szerepet tölthet be a koronavírus-vakcinák kutatásában. Az aprócska családi vállalat a koronavírus elleni oltásért folytatott versenyben a legnagyobb gyógyszergyáraknak adtak el az antitestekből.
A 71 éves Lukács Noémi Szirákon tölti nyugdíjas éveit, és itt alapította meg az English & Scientific Consulting (SciCons) nevű céget, aminek feladata, hogy olyan érzékeny genetikai szenzort gyártson, amiből néhány gramm egy egész ipart legyen képes ellátni évekre is akár.
„Monoklonális antitesteket állítunk elő"
– nyilatkozta Lukács a Reuternsek a szülőházában, amit már félig laboratóriummá alakítottak át.
„A „fehér por" innen indul útnak a világ minden részére. Több mint 50 országba szállítanak. Olyan helyekre, mint például a Cambridge-i Egyetem, a Robert Koch- és a Pasteur Intézet vagy épp az Oxfordi Egyetem.
A monoklonális antitesteket alapvetően rákkutatásnál használják, de más terápiával együtt is gyakran alkalmazzák, javítva a beteg túlélési esélyeit.
A hvg.hu tavasszal készített videóriportjában Lukács Noémi azt is elárulta, hogy amikor elindították a laboratóriumukat, tízmillió forintos kölcsönt sem adtak a bankok, annyira nem bíztak a sikerükben.
Az antitestek felismerik a kettős szálú RNS-molekulákat (más néven dsRNS). A dsRNS a vírusok replikációjának mellékterméke, ezért az jelzi egy élő vírus jelenlétét, ami rendkívül hasznos a vírusokkal kapcsolatos kutatásokban. Lukács szerint a sejtek védekezőképességében jelentős szerepe van ezeknek az RNS molekuláknak.
Lukács Noémi a '80-as években Düsseldorfban tanult, és ott kezdett el RNS molekulákkal foglalkozni, amit a kezdetekben még nem értettek. A szenvedélye azóta is tart a területen, és mára már egy jól megalapozott laboratóriumot működtet.
A kisvállalat gyorsan növekszik, bár árbevétele még csak 124 millió forint volt (alig több mint 400 000 dollár) tavaly, és nyeresége 52 millió forint. Ez összesen öt alkalmazottat lát el munkával, de még helyi jótékonysági projektekre is jut ebből a bevételből.
Unsplash/ThisisEngineering RAEng
„Nagyon drukkolunk az RNS kutatásoknak, és örülünk, hogy hozzájárulhatunk a sikerekhez."
– jegyezte meg Lukács.
Ami még fontosabb, hogy a sdRNA egyben a mellékterméke is annak a folyamatnak, amit az amerikai Pfizer és a német BioNTechn alkalmaz saját kísérleti COVID-19 vakcinájuk kifejlesztéséhez,
aminek hatékonysága meghaladja a 90%-ot a múlt heti kezdeti kísérleti eredmények szerint.
Mivel a dsRNS káros lehet az emberi sejtekre, hosszas szűrési folyamaton kell átesnie mielőtt alkalmazzák. Számos szűrési módszer létezik, de a minőség-ellenőrzés elvégzésének legelterjedtebb módja az, hogy a vakcinát sokáig fejlesztik.
