A tudósok kifejlesztettek egy mikrotűs oltótapaszt, amely sokkal nagyobb immunválaszt ígér, mint a hagyományos oltások – s mindezt a tűkkel járó potenciális fájdalom és szorongás nélkül.
Bár a mikrotűs tapaszokat már évek óta fejlesztik, nehéznek bizonyult a sikeres, nagyüzemi gyártásuk. Ráadásul kihívást jelenthet ugyanazon tapasz különböző típusú vakcinákhoz való adaptálása.
Az új kutatás ezeket a problémákat egy fejlett 3D-nyomtatási technikával, az úgynevezett folyamatos folyékony határfelületi gyártással (CLIP) oldja meg, amely ultraibolya fényt és egy speciális gyantát használ a tapaszok létrehozásához – a tapaszok mérete, alakja és tűtávolsága konzisztens, függetlenül attól, hogy hányat készítenek belőlük.
A mi megközelítésünk lehetővé teszi, hogy közvetlenül 3D-nyomtassuk a mikrotűket, ami nagy tervezési mozgásteret biztosít a teljesítmény és a költségek szempontjából legjobb mikrotűk elkészítéséhez"
– mondja Shaomin Tian mikrobiológus, a Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem munkatársa.
A kutatók szerint a mikronedli tapaszok kifejlesztésének egyszerűsége és gyorsasága sokkal szélesebb körű használatot eredményezhet. A hagyományos tűk teljes elkerülése mellett a tapaszok másik előnye, hogy önállóan is beadhatók, nem kell időpontot foglalni egy orvoshoz vagy nővérhez, hogy beadhassuk magunknak az injekciót.
Ennek oka, hogy a rövid tűknek csak közvetlenül a bőr felszíni rétege alá kell behatolniuk, s nem kell teljesen áthatolniuk rajta, mint a hagyományos vakcináknál.
Az anyag közvetlenül a bőr immunsejtjeinek közelébe jutnak, ami tökéletes a vakcinákhoz. Egy hatékonyabb adagolási rendszerrel lehetséges, hogy az adagok ennek megfelelően csökkenthetők.
Valamint egy egereken végzett laboratóriumi tesztek során a kutatók megállapították, hogy a tapaszuk mintegy 50-szer nagyobb T-sejt- és antigénspecifikus antitestválaszt váltott ki, mint a hagyományos, bőr alá adott injekció.
Modell vakcinakomponensek felhasználásával kimutattuk, hogy a 3D nyomtatott mikrotűkkel történő beadás a hagyományos vakcinázási módokhoz képest fokozott rakománymegmaradást eredményezett a bőrben, az immunsejtek aktiválódását, valamint erősebb humorális és sejtes immunválaszt"
– magyarázzák a kutatók tanulmányukban.
