Az érett napraforgók azonban mindig egyhelyben, keletre nézve állnak. Eddig nem tudtuk, hogy miért, most azonban kiderült, hogy a napraforgókat délelőtt több közvetlen napfény éri, mint délután, mivel a délutánok általában felhősebbek a délelőttöknél – derül ki Dr. Horváth Gábor biofizikus professzor az ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratórium vezetőjének tanulmányából, amely a Scientific Reportsban jelent meg.
A kutatók a munka során csillagászati, meteorológiai és növényfiziológiai adatok felhasználásával határozták meg a Napot nem követő érett napraforgófej virágzata és hátoldala által elnyelt fényenergiát – a közvetlen napfényt és a szórt égfényt is beleértve – a virágképzés kezdete (július 1.) és a magok teljes érése (szeptember 7.) között. A kutatók azt állapították meg, hogy abban az esetben, ha a délutánok felhősebbek, akkor a keletre néző napraforgóvirágzat nyeli el a legtöbb fényenergiát, továbbá azt is kimutatták, a virágzat nyugati orientációja előnyösebb lenne, mint a déli.
A zöld fejhát által végzett fényenergia elnyelésének maximalizálása nem magyarázza a virágzat keleti irányát, mivel a napraforgófej fotoszintetizáló zöld háta akkor nyeli el a legtöbb fényenergiát, mikor a növény feje nyugatra néz. A keletre néző érett napraforgóvirágzat nyugat-dél felé néző virágzathoz képest mért 10-50 százalékos energiatöbblete számos előnnyel jár a napraforgó számára:
Miközben serkentheti a mag fejlődését és érését, felgyorsíthatja a virágzatra lecsapódott harmat reggeli elpárolgását is, ami pedig csökkentheti a gombásodás veszélyét. Továbbá a délelőtt aktív beporzók is erősebben vonzódhatnak a keletre néző virágzatokhoz.
„A napraforgóvirág keletre nézésének egyértelmű előnye, hogy maximalizálja a virágzat által elnyelt teljes fényenergiát, ha a délutánok felhősebbek, mint a délelőttök, ahogy ez a háziasított napraforgó származási helyének számító Boone County-t, valamint például Közép-Olaszországot és Közép-Magyarországot is jellemzi"
– foglalja össze az eredményeket Horváth Gábor.
