Ha két napig csak zabkását eszünk, hetekre csökkenhet a koleszterinszintünk – állítja egy új kutatás
Egy kétnapos, szinte kizárólag zabkására épülő étrend akár 10 százalékkal is mérsékelheti a „rossz” koleszterin szintjét – és a hatás még hetekkel később is kimutatható maradhat. Egy német kutatócsoport kis létszámú klinikai vizsgálata szerint a jelenség mögött a bélflóra átalakulása állhat.
Az új tanulmányban 32, metabolikus szindrómával élő felnőtt vett részt. Ez az állapot túlsúllyal, magas vérnyomással és emelkedett vércukorszinttel jár, és a 2-es típusú cukorbetegség előszobájának tekinthető. A résztvevők közül 17-en két napon át napi háromszor 100 gramm vízben főtt zabpelyhet ettek, amelyhez csak meghatározott zöldségeket és gyümölcsöket adhattak – sót, cukrot és édesítőszert nem. A kontrollcsoport szintén csökkentett kalóriatartalmú étrendet követett, de zab nélkül.
A 48 órás periódus végére a zabot fogyasztó csoportban az összkoleszterin 8 százalékkal, az LDL-koleszterin – amely a szív- és érrendszeri kockázat növekedésével hozható összefüggésbe – mintegy 10 százalékkal csökkent. Ez elmarad a korszerű, nagy dózisú gyógyszeres kezelés hatásától, mégis számottevő változásnak tekinthető. A résztvevők enyhe testsúlycsökkenést és kisebb vérnyomásmérséklődést is tapasztaltak, írja a ScienceAlert.
A vizsgálat egyik legérdekesebb eredménye, hogy a koleszterinszint még hat héttel később, a normál étrendre való visszatérés után is az induló érték alatt maradt. A kutatók a vér- és székletminták elemzése során azt találták, hogy a zabfogyasztás megváltoztatta a bélbaktériumok összetételét. Bizonyos baktériumok a zab lebontása során fenolos vegyületeket – köztük ferulasavat és annak származékait – termelnek, amelyek összefüggésbe hozhatók a koleszterin-anyagcsere javulásával. Laboratóriumi körülmények között az egyik ilyen vegyület, a dihidroferulasav csökkentette a koleszterin raktározását.
A kutatók egy második vizsgálatot is végeztek, amelyben 17 önkéntes hat héten át napi 80 gramm zabot fogyasztott különösebb étrendi megkötés nélkül. Bár itt is mutatkozott kedvező hatás, a változás nem volt olyan gyors és markáns, mint a rövid, intenzív beavatkozás esetében.
Fontos ugyanakkor, hogy a vizsgálat résztvevői mind metabolikus szindrómával éltek, így az eredmények nem feltétlenül általánosíthatók az egészséges populációra. A minta kicsi volt, ezért nagyobb létszámú kutatások szükségesek annak megerősítésére, hogy a rövid, időszakosan ismételt zabalapú étrend valóban tartós megelőző hatással bír-e.
A zab kedvező élettani hatásait eddig is ismertük, elsősorban magas béta-glükán-tartalma miatt. A mostani eredmények azonban arra utalnak, hogy a háttérben összetettebb biológiai folyamat állhat, amelyben a bélflóra kulcsszerepet játszik. Hogy a kétnapos zabkúra valóban beilleszthető-e a megelőző étrendi stratégiák közé, azt a következő évek kutatásai dönthetik el.
Olvasd el ezt is!