A kefir évszázadok óta része egyes kultúrák táplálkozásának, az utóbbi években azonban világszerte egyre nagyobb figyelmet kapott. A fermentált tejital népszerűségét jól mutatja, hogy a brit Ocado online élelmiszer-áruházban egyetlen év alatt 105 százalékkal nőtt a kefiritalokra irányuló keresések száma, míg a Sainsbury's oldalán kétszer annyian kerestek natúr kefirt, mint korábban.
A kefir enyhén savanykás, olykor kissé szénsavas ital, amelyet hagyományosan kefirgombával készítenek. Ez valójában különféle baktériumok és élesztőgombák együttese, amelyek beindítják a tej erjedési folyamatát. Ennek során az ital besűrűsödik, jellegzetes ízt kap, és olyan élő mikroorganizmusokat tartalmazhat, amelyek kedvezően befolyásolhatják a bélrendszer működését.
A szakértők szerint azonban nem minden kefir egyforma. A különböző gyártási eljárások miatt jelentős eltérések lehetnek a termékekben található mikroorganizmusok mennyiségében és változatosságában, ezért érdemes odafigyelni arra is, milyen készítményt választunk.
A kefir az egyik legtöbbet vizsgált fermentált élelmiszer, és az eddigi kutatások több lehetséges egészségügyi előnyére is rámutattak. Egy 28 klinikai vizsgálat eredményeit összegző tudományos áttekintés például azt elemezte, hogyan befolyásolja a kefir fogyasztása az anyagcsere és a bélrendszer működését. A kutatók többek között a koleszterinszint, a vérnyomás, a vércukorszint és az emésztési panaszok változását vizsgálták.
Az eredmények alapján a kefir fogyasztása egyes esetekben kedvezően hatott a koleszterinszintre, a vérnyomásra és a testösszetételre. Emellett bizonyos vizsgálatok szerint segíthetett a székrekedés enyhítésében, és csökkenthette a szervezet gyulladásos folyamataira utaló egyes markereket.
A laktózérzékenyek számára is előnyös lehet, mivel az erjedés során a tej laktóztartalmának egy része lebomlik. Egyes kutatásokban a kefir kevesebb emésztési panaszt okozott, mint a hagyományos tej, de ez nem jelenti azt, hogy minden laktózérzékeny ember problémamentesen fogyaszthatja.
A dietetikus ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az eredményeket óvatosan kell értelmezni. A rendelkezésre álló kutatások egy része viszonylag kevés résztvevővel készült, ráadásul a vizsgálatokban eltérő mennyiségű és összetételű kefirt használtak. Emiatt egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni, hogy a rendszeres fogyasztás mindenkinél ugyanolyan egészségügyi előnyökkel jár. A kefir ettől függetlenül értékes tápanyagforrás. Egy 250 milliliteres adag körülbelül 9 gramm fehérjét és 300 milligramm kalciumot tartalmazhat, így a csontok egészségének megőrzéséhez és a napi fehérjebevitelhez is hozzájárulhat.
Laura Tilt dietetikus szerint – aki a BBC-nek nyilatkozott – a legtöbb egészséges felnőtt számára a kefir mindennapos fogyasztása nyugodtan beilleszthető a kiegyensúlyozott étrendbe. Nem szükséges azonban rögtön nagy mennyiséggel kezdeni, különösen akkor, ha valaki korábban ritkán fogyasztott fermentált élelmiszereket.
A dietetikus azt javasolja, hogy kezdetben naponta körülbelül 100 milliliter kefirt igyunk, majd fokozatosan növeljük az adagot. Ha szervezetünk jól tolerálja, idővel akár napi egy pohár, vagyis 250 milliliter is elfogyasztható. A fokozatosság különösen fontos lehet azok számára, akik érzékeny emésztőrendszerrel élnek, vagy irritábilisbél-szindrómával (IBS) küzdenek. A fermentált élelmiszerek bevezetése ugyanis kezdetben puffadást és más kellemetlen emésztési tüneteket is okozhat.
A szakértő szerint a rendszeresség is számít. Ha valaki a bélflóráját szeretné támogatni, valószínűleg többet profitálhat abból, ha kisebb mennyiségben, de gyakran fogyaszt kefirt, mint ha csak alkalmanként iszik belőle nagyobb adagot.
A kefirt ráadásul nem feltétlenül kell önmagában fogyasztani. Gyümölcsökkel turmixolva, müzlihez vagy granolához adva, de akár salátaöntetként is jól használható. A natúr változat levesekhez és fűszeres ételekhez is illik, így könnyen beilleszthető a mindennapi étkezésekbe.
Fontos azonban, hogy a kefir önmagában nem csodaszer, és nem képes ellensúlyozni az egészségtelen táplálkozás hatásait. A bélrendszer egészségének megőrzéséhez továbbra is elengedhetetlen a változatos, rostban gazdag étrend, amely sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes értékű gabonát és más növényi eredetű élelmiszert tartalmaz.
Olvasd el ezt is!