A koffein a világ legszélesebb körben fogyasztott pszichoaktív anyaga, amelyet a felnőtt lakosság jelentős része naponta fogyaszt valamilyen formában. Bár ma már természetesnek vesszük a jelenlétét, a kávé viszonylag későn érkezett Európába. Afrikából a Közel-Keleten keresztül jutott el a kontinensre, ahol a 17. században kezdett igazán népszerűvé válni.
Michael Pollan amerikai író, aki több könyvében is foglalkozott a növények és az emberi tudat kapcsolatával, úgy véli, hogy a koffein elterjedése hozzájárulhatott a modern társadalom kialakulásához. A kávé ugyanis éppen akkor vált népszerűvé, amikor egyre nagyobb szükség lett az összpontosításra, a logikus gondolkodásra és a hosszú ideig fenntartható szellemi teljesítményre.
A kávé európai elterjedése előtt az alkohol sokkal fontosabb szerepet töltött be a mindennapokban, mint manapság. Bár az emberek vizet is ittak, ez nem mindenhol volt biztonságos, ezért a sör, az almabor és más erjesztett italok is fontos szerepet töltöttek be a mindennapokban, akár már reggel is. Pollan szerint a koffeintartalmú italok megjelenése jelentős változást hozott. Míg az alkohol tompíthatta a figyelmet és lassíthatta a gondolkodást, a kávé éppen ellenkező hatást váltott ki: fokozta az éberséget, és segítette az összpontosítást.
A 17. században Londonban sorra nyíltak a kávéházak, amelyek hamarosan a szellemi és társasági élet fontos központjaivá váltak. Egyes helyeken írók és költők találkoztak, máshol tudósok vitatták meg legújabb felfedezéseiket, vagy éppen kereskedők kötöttek üzleteket. A kávéházak így nemcsak az italfogyasztás szokásait alakították át, hanem az eszmecserének is új terepet biztosítottak. A londoni kávéházi kultúrából később olyan jelentős intézmények fejlődtek ki, mint a Lloyd's biztosítási piac vagy a londoni tőzsde.
A korszak számos gondolkodója rajongott a kávéért. Isaac Newton is fogyasztotta, Voltaire-ről pedig az a történet terjedt el, hogy naponta akár több tucat csészével is megivott belőle. Bár az utóbbi állítás pontos mennyisége nehezen ellenőrizhető, jól érzékelteti, milyen szorosan kapcsolódott a kávé a korabeli értelmiségi élethez.
Pollan szerint a koffein az ipari forradalom idején vált igazán nélkülözhetetlenné. A gyárakban és irodákban végzett munka ugyanis egészen másfajta figyelmet követelt, mint a korábbi mezőgazdasági tevékenységek. A gépek kezelése, a könyvelés és az egyre összetettebb feladatok folyamatos koncentrációt igényeltek. Ehhez az alkohol helyett a kávé és a tea sokkal alkalmasabbnak bizonyult.
Ráadásul a koffein segített abban is, hogy az emberek hosszabb ideig maradjanak ébren. A mesterséges világítás terjedésével együtt lehetővé tette, hogy a munka egyre kevésbé igazodjon a napfelkeltéhez és a napnyugtához. Az éjszakai műszakok, a hosszabb munkaidő és később a modern irodai élet mind olyan környezetet teremtettek, amelyben a koffein különösen hasznosnak bizonyult.
A koffein egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy anélkül képes fokozni az éberséget, hogy energiát biztosítana a szervezet számára. Valójában ugyanis nem termel energiát, hanem átmenetileg elfedi a fáradtság érzését. Az agyban a nap folyamán fokozatosan felhalmozódik egy adenozin nevű vegyület, amely hozzájárul az álmosság kialakulásához. A koffein az adenozin receptoraihoz kapcsolódva gátolja annak hatását, így egy ideig kevésbé érezzük magunkat fáradtnak.
Olvasd el ezt is!