A lista első helyén szereplő országát tíz éve nem sikerült letaszítani a trónról, ráadásul a legalacsonyabb bűnözési rátával rendelkezik.
A világ legboldogabb országának meghatározásához a World Population Review kutatói az elmúlt három évben megjelent, 143 ország átfogó közvélemény-kutatási adatait elemezték, és hat konkrét szempontot vettek figyelembe: az egy főre jutó bruttó hazai termék, a társadalmi támogatás, a várható egészséges élettartam, a saját életre vonatkozó döntések szabadsága, a lakosság nagylelkűsége, valamint a belső és külső korrupció szintjének megítélése. A szempontok alapján a kategóriákban elért pontszámokat később összevonták, így jött létre a rangsor – írja az Express.
A lista első három helyét nem meglepő módon skandináv országok foglalták el. Finnország – immár tizedik éve – 7,741-es összpontszámmal végzett az élen. A második helyre Dánia került 7,583 ponttal, a dobogó harmadik helyén pedig Svédország végzett, összesen 7,344 ponttal.
Ez is érdekelhet! A magyar útlevél továbbra is a világ legerősebbjei között szerepel
Fotó: Shutterstock
Az Express szerint az első helyet Finnországban egyrészt annak köszönheti, mert az országban alacsony a jövedelmi egyenlőtlenség. Ez azt jelenti, hogy a gazdagok és a szegények közötti szakadék kisebb, mint más országokban. Emellett alacsony a korrupció szintje, jó a tömegközlekedés, a magas a társadalmi támogatottság valamint az oktatás.
Nem mellesleg Finnország a világ egyik legbiztonságosabb országa, mivel a bűnözési ráta nagyon alacsony, így az emberek általában biztonságban érzik magukat a mindennapok során. A munkakultúra értékeli a személyes időt és a pihenést. A munkavállalók bőséges fizetett szabadságot, szülői szabadságot és rugalmas munkaidőt élveznek.
Ajánljuk figyelmedbe! A 4 legjobb hely a Földön, ha 2025-ben a sarki fényben gyönyörködnél
Nemrég egyébként arról írtunk, hogy egy tanulmány szerint a boldogságot mérő ranglisták negatív hatással vannak az élen szereplő országok lakóira. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban közzétett kutatás szerint a boldogságra irányuló társadalmi nyomás miatt az emberek ezeken a helyeken nagyobb valószínűséggel tapasztalnak rossz közérzetet. Ráadásul, minél nagyobb a nyomás, hogy boldognak és ne szomorúnak érezzék magukat, annál inkább hajlamosak a depresszióra. A tanulmány szerzői szerint éppen ezért az országokat nem csak az alapján kellene rangsorolni, hogy mennyire boldogok az ott élők, hanem aszerint, hogy mennyire nyitottak az emberi tapasztalatok teljes skálájára.
